Pesti Srácok

Vezércikk

Egyedüli jelöltként is bukott 68 szavazatot Weber, de az önök életét azért tönkre akarja tenni

Dezse Balázs Vezércikk május 1.
Biztosan nagyon izgulhatott Manfred Weber tegnap az Európai Néppárt tisztújítóján, ahol ellenjelölt nélkül választották meg a pártcsalád élére, ismét. A politikai üstökösnek még így is sikerült elbuknia 68 szavazatot, az 570 szavazatból ugyanis csak 502-t kapott. Biztos nem a tiszás képviselőké, mert nekik nincsenek saját gondolataik, és maximálisan Weber kegyeitől függ a sorsuk, meg ezt onnan is lehet tudni, hogy Weber a nagyívű beszédében Magyar Pétert simizte, vagyis a tiszásoknak sikerült elég mélyre nyalniuk. De lényeg a lényeg, ünnepelni való teljesítmény ez Webertől, hiszen nála jelenleg – ezek szerint – nincs jobb. Át is kalapálták gyorsan a Szolidaritás Ukrajnával nevű határozatot ennek örömére, amely többek között kimondja, hogy az Európai Néppárt további fegyvereket és pénzügyi támogatást kíván küldeni Ukrajnának.

Vajon ma a “baloldal” hány május elsejei rendezvényén követelnek majd békét?

BBBálint Botond Vezércikk május 1.
Legutoljára amikor felvonultam május elsején, 41 éve, az volt a táblára írva, amit a kezembe nyomtak, hogy “Éljen a Szocializmus és a Béke!”. A szocializmussal volt rendesen baj, de béke az egy állandó értéknek tűnt, valami olyasminek, amiben az akkori nyugati baloldal, az eurokommunistáek és a zöldek, sőt még a szociáldemokraták is egyetértenek a kommunistáinkkal.

“Finom utalásféleképpen” országos áramszünet volt Spanyolországban

BBBálint Botond Vezércikk április 29.
Annak idejében a szocializmus komoly sikereként vezették fel az országok villamosítását, illetve a későbbiekben gyakorlatilag az áramszünetek teljes eltűnését. Az áramszünet nagyon látszik, nem lehet eltitkolni a “dolgozók” elől, ezért beletettek annyi szakértelmet, hogy talán az elmúlt bő ötven évben Magyarországon nem volt olyan nem lokális áramszünet, amelyet kapacitáshiány, illetve nagyszabású tervezési hiba okozott volna.

A régi iPod Shuffle-nek és az unalomnak rengeteg köze van az életveszélyes politikai döntésekhez

Dezse Balázs Vezércikk április 29.
Ahogy az ember öregszik, úgy kezd egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítani régi kütyüknek, amik annak idején örömet okoztak. Éppen ezért tölt el boldogsággal, amikor az én koromban azt látom, hogy Amerikában a Z generáció életében újra divat a klasszikus iPod Shuffle, amiért kapkodnak a fiatalok, pedig már nem is gyártják. Tudják, arról a kütyüről beszélek, aminek még nem volt érintőképernyője, csak egy pici kontrollpanel az elején, és akkora, mint egy öngyújtó, rá lehet csíptetni az övre. Ja, természetesen csak bedugós fülhallgatóval használható. Ez látszólag teljesen jelentéktelen téma, de ha meg akarjuk érteni, hogy miért van, hogy jólétben unatkozó emberek valamiért le akarnak számolni a biztonságot jelentő civilizációjukkal, vagy hogy miért akarnak mindenképpen háborút Oroszországgal, akkor mégis érdemes gondolkozni az iPod Shuffle-ön, és ezen a jelenségen.

Jó pápa vagy rossz pápa; avagy amit a libsik sosem fognak érteni

Jeszenszky Zsolt Vezércikk április 29.
Múlt heti, a pápa munkásságát elemző írásomban meglehetősen kritikus voltam vele szemben, de méltattam a pozitív oldalait is. Orbán Viktor miniszterelnök elismerő szavakkal beszélt róla mind az itthoni nyilvánosságban, mind pedig a nemzetközi térben, beleértve a temetésén való megjelenést is. Bayer Zsolt korábban még nálam is jóval kritikusabb volt vele szemben, amiért azóta bocsánatot kért.

A 444.hu szerint 23 millió ukránnal riogat a Fidesz

BBBálint Botond Vezércikk április 28.
Természetesen nincs 444.hu előfizetésem, tehát csak a vonatkozó cikkben található hazugságok azon részére tudok reagálni, amit mézesmadzagnak szánnak az Orbánt gyűlölő egyszeri olvasó számára. A 444.hu propagandistája szerint, de ez egyébként egy általános hazugságtrend az amerikai demokraták és a brüsszeli birodalmi progresszívek által kitartott csicskasajtóban, a magyar jobboldal az ukránok, az ukrán nép, az ukrán állam, a komplett Ukrajna ellen hergel. A progresszív propagandista odáig megy, hogy az ukrán EU tagsággal kapcsolatos megalapozott érvelésünket H. Kovács László egykori MSZP-elnök 23 millió románozásánál összemérhetetlenül súlyosabb ügynek minősíti.

Ferenc lesz a következő szent pápa?

Stefka István Vezércikk április 27.
Nem csodálkoznék, ha a következő szentté avatott pápa az argentin Jorge Maria Bergoglio lenne, a katolikus egyház 266. pápája, Francesco. Miért is? Az egyházat megreformálta, átformálta, egyszerűbbé, harcosabbá tette és a mindig szegények, a kiszolgáltatottak, az üldözöttek ügye mellé állt. Méltóságteljesen, tiszteletteljesen, szeretetteljesen elbúcsúztatták a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápát. A jelenlévő katolikus hívek százezrei rótták le kegyeletüket a ravatalnál, a televízió előtt pedig százmilliók kísérhették figyelemmel, ahogyan a szombati gyászmise után a Santa Maria Maggiore-bazilikához Róma püspökének koporsóját nagy részvéttel elkísérték.

Tényleg bűn a távozás gondolata? 

Ambrózy Áron Vezércikk április 27.
Donald Tusk és a magyarországi eltartott kisujjak álláspontjával szemben egyáltalán nem az. Az Európai Unió ugyanis nem egy nemes eszme, pláne nem a hazánk, és mi nem fejben bűnözünk, amikor elmerengünk a közös jövőn. Ténymegállapítás: az EU a minket körbevevő pillanatnyi, egyelőre optimális valóság, amit igyekeznünk illene minél kényelmesebbre berendezni, pl. az egymással való ordítozás helyett. De mindenképpen átmeneti állapot, nem örök és megbonthatatlan szövetség.

Még Feri is leteszi a poharat, ha Magyar Péter arról beszél, hogy hogyan lehet a feleségek karrierjét támogatni

SSSzalai Szilárd Vezércikk április 26.
Sok abszurd dolgot olvastam már a magyar sajtóban. És gyakran írunk arról, hogy milyen elképesztő szemforgató módon működik a baloldali hálózat, amely a legérdemtelenebb kádert is a felszínen tartja. Egy olyan hálózatról beszélünk, amely pártelnökké tett egy Gelencsér Ferencet, vagy Tompos Mártont. Pedig az átlag szavazónak fogalma sincs, hogy kik ezek az emberek. Akik életben tartanak olyan lapokat, amelyeket talán még saját szerkesztőik sem olvastak. Ki nyitotta ki utoljára például a Mérce című lapot? Mindenesetre ezekről a naivabbak talán még elhiszik, hogy létező, önerőből működő entitások. És akkor 19-re lapot húznak a pofátlanságban: Magyar Péter lesz az egyik fellépője a "Családapák, akik támogatták feleségük karrierépítését" című pódiumbeszélgetés egyik vendége. Mintha Gyurcsány lenne az arca egy józanságot támogató kampánynak.

Szilaj, vad csikó

Vezércikk április 25.
Földühödött azon, hogy a fehérgalléros bűncselekmény gyanúját bűncselekmény gyanújaként kezeli a nemzeti bank. Ez skandallum! Merthogy a bennfentes kereskedelem bűncselekmény, akármennyit orbánoztok még vaktában, valódi ötletek híján, akármennyit gágogjátok, hogy hazudik a tévé, mert bántják a Messiáspétert, és akármennyien főznétek neki meleg vacsorát, hátha lenne mellé kettyintés is, ennyi száraz év után. Még azt se bánnátok, ha csak ő élvezi, mert legalább lenne valami, ami úgy néz ki, mintha az lenne. Nos, pontosan ez történik most a rajongóival amúgy is – csak meleg vacsora és kettyintés nélkül.

Korrupció

Vezércikk április 24.
Andrij Melnik, Ukrajna volt németországi és leendő ENSZ-nagykövete újabban a Die Weltbe írt véleménycikkben utasítgatja Friedrich Merzet, hogy Németország ne késlekedjen már, és nagyon gyorsan postázzon – egyelőre – 150 Taurus cirkálórakétát az ukrán hadseregnek, mindenféle „ha” és „de” nélkül. Azt nyilván Melnik is csak vörös farokként mondta, hogy ez majd megállítja az oroszok előrenyomulását és megfordítja a háború menetét, hiszen ebben a háborúban az ukrán életeket nem Ukrajna területi épségére, hanem nagyon sok pénzre cserélik be. Merz gazdái felfoghatatlanul gazdagok, de lehajolnak minden fillérért.

A Hont-Orbán beszélgetés utóélete

BBBálint Botond Vezércikk április 23.
A múlt csütörtök délután, a csak néhány órával az adásba kerülés előtt bejelentett Hont-Orbán interjú után hat nappal is folyik a diskurzus arról, hogy a baloldalnak, vagyis a liberálisoknak, Schiffer Andrással szólva a globalista jobboldalnak mi a fene is legyen a viszonyulása ahhoz, hogy a miniszterelnök adott egy interjút egy ellenzéki, de egyébként szellemileg ép újságírónak. Jelentős részük persze sem a kérdéseket, sem a válaszokat nem igazán értette, úgyhogy az ő részükről ez nyilván nem tartalmi kérdés, hanem csak indulati.

Azt kérték, készítsek egy interjút húsvétra...

Vezércikk április 21.
Nem is olyan régen írtam egy felháborodott cikket arról, hogy egy litván fickó kijelentette, a kárpátaljai magyarokat nem éri jogsérelem, hiszen nem panaszkodnak. Akkor ecseteltem, hogy fegyverrel a homlokunknál nehéz panaszkodni. Kárpátalja most felkapott téma, s mint kárpátaljai magyar egyrészt kötelességem foglalkozni vele, másrészt szívesen is teszem, hiszen fel kell hívni a figyelmet az otthoniakra, arra hogyan érinti őket a háború, hogy élnek túl, hogy szenvednek. Van azonban egy bökkenő: ha ideát nem is, de szülőföldemen még él a cenzúra.

Nagypéntekes nemzet - A mindig megismétlődő keresztre feszítés a mi sorsunk

Stefka István Vezércikk április 20.
Ilyenkor húsvétkor, a szenvedés, a halál, a remény, a hit, s a feltámadás időszakában az ember egy kicsit magába száll s eltűnődik. Már aki. De a normális polgár elgondolkodik: mit csináltunk rosszul, mit nem? Mikor voltunk gonoszak, mikor jók? Megérzéseink, ítéleteink, igazságérzetünk jó irányban haladnak-e? Változott-e önismeretünk, hajlandóak vagyunk-e a keresztény, civilizált morál parancsait betartani? Elveinkhez hűek maradtunk vagy a könnyebb megoldások felé mozdultunk el? Félelmeink jogosak-e, a küzdelmekre bátorságunk elegendő lesz-e?

Lehet-e nyúltojással tűzszünet-sértést megelőzni?

Ambrózy Áron Vezércikk április 20.
Amilyen szinten tart az európai tudomány, simán elképzelhető. Sajnos az érintett felek másképpen vélekednek, az egész húsvéti tűzszünetből viccet csináltak. Az oroszok Trumpnak tettek egy semmit nem érő gesztust, az ukránok meg a házisertés titkára és a nemek számára kíváncsi nyugati újságírók agyméretére optimalizált drámaterápiás szakkört tartottak. De mégis van remény!

Hiábavaló húsvéti remények

Vezércikk április 18.
Nagypénteken emlékezünk meg Jézus Krisztus szenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, várva a közelgő húsvéti feltámadást, mert tudjuk, nem a halálé az utolsó szó. A böjt utolsó napjai ezek, kicsit számot is vethetünk magunkkal, hogy mennyire sikerült az önmegtartóztatás és remélhetőleg nem ugyanazzal a mohó vággyal vetjük bele magunkat az élet habzsolásba, mint a nagyböjt előtti időszakban. De mi van azokkal, akik ezeket a böjti heteket is túlpörögve, mindenhonnan két kézzel markolva, áskálódva, esetleg hazaárulással töltötték? Ők vajon újabb lapáttal rátesznek majd húsvét után az eddigi teljesítményükre? Nekik mi a húsvéti üzenetük és bánják-e bűneiket?