Pesti Srácok

szebenyi istván

Az Alkotmánybíróság kezében van a móri vérengzés nyomravezetői díjának sorsa

Csibra Tibor Az alvilág titkai 2020 február 25.
Alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz a tizennyolc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás egyik kulcsfigurája, a támadáshoz használt fegyverek és egyéb eszközök egy részét megtaláló, ezzel a hatóságokat a valódi tettesek nyomára vezető férfi – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István azért fordult a testülethez, mert a nyomravezetői díjért, illetve annak egy részéért beadott kereseteit immár az összes hazai bírói fórumon elutasították, jogorvoslati lehetőségei ezzel az ítélkező bíróságok tekintetében kimerültek, így egyedül az Alkotmánybíróság hozhat már csak olyan döntést az ügyben , amely a perdöntő bizonyítékokat szállító felfedező számára kedvező lehet. Panaszában Szebenyi István arra hivatkozott az Alkotmánybíróságnak, hogy korábbi pereiben hátrányos megkülönböztetés érte, mivel őt kizárták a móri nyomravezetői díj kedvezményezettjei közül, míg az ügyben bizonyítottan hamisan tanúskodó, a vizsgálatot ezzel vakvágányra terelő Kiglics Attilának ugyanakkor aggályok nélkül kifizettek huszonötmillió forintot, amit a döntéshozók ma is helyénvalónak tartanak. Beadványában Szebenyi az Alaptörvény hátrányos megkülönböztetést tiltó passzusaira hivatkozott. A megoldóember nemcsak jog-, hanem igazságszolgáltatást is kért az Alkotmánybíróságtól.

Nem Magyarországon mondják ki a végső szót a móri mészárlás nyomravezetőjének ügyében

Csibra Tibor Magyar ugar 2020 január 4.
Nem hozott meglepetést a 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri vérengzés ügyében egykor kiírt nyomravezetői díj ügye, mivel az abban döntő Fővárosi Törvényszék a korábban eljáró bíróságokhoz hasonlóan lesöpörte azt, és megállapította, hogy a mészárlás valódi elkövetőinek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak nem jár pénz. A törvényszék novemberben még zárt tárgyalást írt ki a polgári perben, amiből arra is lehetett következtetni, hogy végre meghallgatják azt a különösen védett tanút, aki már korábban egyértelművé tette: Szebenyi felfedezése, és annak a nyilvánosságra kerülése nélkül benne sem állt volna össze a kép, amely végül a tényleges tettesek azonosításához, majd elfogásához vezetett. Szebenyi István újabb keresetét is erre a körülményre alapozta, de a zárt ülésen a bírói tanács jogászkodása megfosztotta attól, hogy érveit végre hivatalosan is felsorakoztathassa. Mivel a Fővárosi Törvényszék döntése jogerős, Magyarországon megszűnt a jogorvoslat lehetősége Szebenyi számára, aki így az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Így immár bizonyos, hogy a modern kori Magyarország legvéresebb rablótámadásának ügyében Strasbourgban fogják kimondani a végső szót arról, hogy kit illet meg a nyomravezetői díj, és ugyan nincs a móri rémtörténethez hasonló sztori a nemzetközi joggyakorlatban, az elmondható, hogy Strasbourgban többnyire nem a magyar bíróságok javára szoktak ítélkezni. Meg lehetett volna ezt oldani elegánsabban is a hazai hatóságok, döntéshozók részéről.

A kikosarazott megoldóember – Szebenyi István, Kovács Lajos és Jánó Christopher beszélgetett a móri vérengzés hátteréről a Polbeatben (PS-videó!)

Csibra Tibor Forró drót 2019 július 13.
A nyolc halálos áldozatot követelő, tizenhét éve elkövetett móri bankrablás volt a legutóbbi, keddi Polbeat fő témája, amelynek apropója az volt, hogy a napokban jelent meg Szebenyi István „Corpus delicti, avagy én voltam a móri ügy kulcsa?” - című könyve. A szerző az a fémkeresőzéssel foglalkozó amatőr hadtörténész, aki több, mint négy évvel a vérengzés után megtalálta az egyik Tatabánya melletti erdőben azokat a fegyveralkatrészeket és egyéb eszközöket, amelyek elvezettek a gyilkosságok valódi elkövetőihez. Szebenyi István immár több, mint egy évtizede küzd igazáért, mert úgy gondolja, neki is jár az ügyben kiírt, huszonötmillió forintos nyomravezetői díj egy része, mivel álláspontja szerint a segítsége nélkül a hatóságok nem tudták volna kideríteni az igazságot. A keddi Polbeatben a könyv szerzője mellett a PestiSrácok.hu vendége volt Kovács Lajos rendőr ezredes, az úgynevezett döglött ügyek osztályának egykori vezetője, a Móron történtek miatt indított vizsgálat főnyomozója, és Jánó Christopher ügyvéd, a hivatalos álláspont szerint Móron legalább hét, két másik bűncselekményben pedig további két embert meggyilkoló Nagy László volt védője. Az est házigazdája Csibra Tibor, portálunk munkatársa volt.
Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.