szebenyi istván
Nem Magyarországon mondják ki a végső szót a móri mészárlás nyomravezetőjének ügyében
Nem hozott meglepetést a 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri vérengzés ügyében egykor kiírt nyomravezetői díj ügye, mivel az abban döntő Fővárosi Törvényszék a korábban eljáró bíróságokhoz hasonlóan lesöpörte azt, és megállapította, hogy a mészárlás valódi elkövetőinek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak nem jár pénz. A törvényszék novemberben még zárt tárgyalást írt ki a polgári perben, amiből arra is lehetett következtetni, hogy végre meghallgatják azt a különösen védett tanút, aki már korábban egyértelművé tette: Szebenyi felfedezése, és annak a nyilvánosságra kerülése nélkül benne sem állt volna össze a kép, amely végül a tényleges tettesek azonosításához, majd elfogásához vezetett. Szebenyi István újabb keresetét is erre a körülményre alapozta, de a zárt ülésen a bírói tanács jogászkodása megfosztotta attól, hogy érveit végre hivatalosan is felsorakoztathassa. Mivel a Fővárosi Törvényszék döntése jogerős, Magyarországon megszűnt a jogorvoslat lehetősége Szebenyi számára, aki így az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Így immár bizonyos, hogy a modern kori Magyarország legvéresebb rablótámadásának ügyében Strasbourgban fogják kimondani a végső szót arról, hogy kit illet meg a nyomravezetői díj, és ugyan nincs a móri rémtörténethez hasonló sztori a nemzetközi joggyakorlatban, az elmondható, hogy Strasbourgban többnyire nem a magyar bíróságok javára szoktak ítélkezni. Meg lehetett volna ezt oldani elegánsabban is a hazai hatóságok, döntéshozók részéről.
Móri mészárlás – Védett tanú vallomása dönthet a nyomravezetői díj vitatott kérdésében
Zárt tárgyalást írt ki a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet a 2002-ben elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás vizsgálatának egyik kulcsfigurája, a vérengzéskor használt fegyverek egy részét, és egyéb eszközöket megtaláló Szebenyi István indított az ügyben kiírt nyomravezetői díjért – tudta meg a PestiSrácok.hu. Bár Szebenyi az eljárás felperese, mégsem vehet részt az egy hónap múlva esedékes tárgyaláson, aminek egyebek mellett oka lehet az is, hogy a bíróság meghallgathatja azt a védett tanút, aki végül elvezette a nyomozóhatóságokat a valódi tettesekhez.
Ismét fellebbezett a móri nyomravezetői díjért az ügy megoldóembere
Fellebbezést nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) múlt héten kihirdetett ítélete ellen Szebenyi István, aki a a tizenhét éve elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében nyújtott be keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság ellen, mert véleménye szerint neki is jár a vizsgálatban egykor kiírt nyomravezető díj egy része – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi volt az, aki több, mint négy évvel a vérengzés után a Tatabánya környéki erdőkben fémkeresőzött, és ott megtalálta a Móron, illetve a veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyverek, illetve egyéb eszközök egy részét. Szebenyi István felfedezésének híre ment, majd hamarosan jelentkezett a rendőrségen egy védetté minősített tanú, akinek információi végül elvezették a nyomozókat a valódi elkövetőkhöz.
A kikosarazott megoldóember – Szebenyi István, Kovács Lajos és Jánó Christopher beszélgetett a móri vérengzés hátteréről a Polbeatben (PS-videó!)
A nyolc halálos áldozatot követelő, tizenhét éve elkövetett móri bankrablás volt a legutóbbi, keddi Polbeat fő témája, amelynek apropója az volt, hogy a napokban jelent meg Szebenyi István „Corpus delicti, avagy én voltam a móri ügy kulcsa?” - című könyve. A szerző az a fémkeresőzéssel foglalkozó amatőr hadtörténész, aki több, mint négy évvel a vérengzés után megtalálta az egyik Tatabánya melletti erdőben azokat a fegyveralkatrészeket és egyéb eszközöket, amelyek elvezettek a gyilkosságok valódi elkövetőihez. Szebenyi István immár több, mint egy évtizede küzd igazáért, mert úgy gondolja, neki is jár az ügyben kiírt, huszonötmillió forintos nyomravezetői díj egy része, mivel álláspontja szerint a segítsége nélkül a hatóságok nem tudták volna kideríteni az igazságot. A keddi Polbeatben a könyv szerzője mellett a PestiSrácok.hu vendége volt Kovács Lajos rendőr ezredes, az úgynevezett döglött ügyek osztályának egykori vezetője, a Móron történtek miatt indított vizsgálat főnyomozója, és Jánó Christopher ügyvéd, a hivatalos álláspont szerint Móron legalább hét, két másik bűncselekményben pedig további két embert meggyilkoló Nagy László volt védője. Az est házigazdája Csibra Tibor, portálunk munkatársa volt.A móri vérengzés máig megválaszolatlan kérdései a Polbeatben – Vendégeink Szebenyi István, Jánó Christopher és Kovács Lajos! (ÉLŐ 19 ÓRÁTÓL)
A tizenhét éve elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás nyomravezetői díjának máig megnyugtatóan nem rendezett kérdése a keddi Polbeat fő témája, a PestiSrácok.hu műsora ezúttal rendhagyó módon egy könyvbemutató lesz. A kötet szerzője a vérdíj – eddig – reménytelen várományosa, a mészárláshoz használt fegyverek egy részének megtalálója, Szebenyi István, aki a sajátságos hazai viszonyok miatt – a döntéshozók véleménye szerint – nem jogosult arra, míg a hatóságokat szándékosan félrevezető hamis tanú gondtalanul élvezheti a huszonötmillió forint biztosította kényelmes életét, amelyet a jelek szerint az illetékesek is helyénvalónak tartanak. A könyvbemutatón vendégeinkkel igyekszünk válaszokat találni az ügy máig megválaszolatlan kérdéseire, beszélgetőtársunk lesz Szebenyi István mellett a móri mészárosnak tartott Nagy László egykori védője, Jánó Christopher, illetve Kovács Lajos ezredes, volt főnyomozó is. ÉLŐ KÖZVETÍTÉS ITT, KEDDEN 19 ÓRÁTÓL AZ R56 SÖRÖZŐBŐL!
Ismét elutasította Szebenyi István igényét a bíróság – Nem jár nyomravezetői díj a móri vérengzés megoldóemberének
Elutasította pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) annak a felperesnek a perújítási keresetét, aki – a saját álláspontja szerint – nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nyomozóhatóságok azonosíthassák és elfoghassák a tizenhét évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás valódi elkövetőit. Szebenyi István volt az, aki a történtek után több, mint négy esztendővel megtalálta egy Tatabánya melletti erdőben a vérengzéshez használt fegyverek egy részét; ezért tart igényt arra a nyomravezetői díjra, amelyet a rendőrség írt ki, és amelyet egy immár bizonyítottan hamis tanúnak fizettek ki. Érdekesség, hogy a fentiek értelmében a bíróság is osztja a rendőrség álláspontját, amely szerint ugyanazon törvényt és ugyanazon kiírást lehet úgy értelmezni, hogy a vizsgálatot szándékosan félrevezető Kiglics Attilának egy vagyon jár a tevékenységéért, a történtek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak pedig egy fillér sem.
Mégis megkaphatja a nyomravezetői díjat a móri mészárlás megoldóembere
Ismét pereskedik a tizenhét évvel ezelőtt elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri mészárlás nyomravezetői díjáért az ügyet alapjaiban befolyásoló Szebenyi István, akinek küzdelme – a körülményekből úgy tűnik – ezúttal nem hiábavaló. Erre utal, hogy a sokadszor beadott keresetét ezúttal nem utasították el már az érintettek meghallgatása előtt az illetékesek, hanem a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) július elejére tárgyalást tűzött ki az ügyben. Szebenyi annak a huszonötmillió forintnak a felére tart igényt, amelyet a vizsgálatot holtvágányra terelő, szándékosan hamisan tanúskodó Kiglics Attilának fizettek ki a hatóságok, amelyeknek képviselői ma is helyénvalónak tartják ezt. Az alperes a nyomravezetői díjat egykor kitűző Országos Rendőr-főkapitányság.
Döcögősen indul Szebenyi István perújítása, amelyet a móri nyomravezetői díjért indított
Indokolja meg, hogy miért veszítette el a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében a nyomravezetői díj feléért indított korábbi pereit – egyebek mellett ilyesmiket tartalmaz az a felszólítás, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) küldött annak a férfinak, aki egykor megtalálta a vérengzéshez használt fegyverek egy részét, így vitathatatlan kulcsszerepe van a mészárlás vizsgálatában. Szebenyi István nemrég kezdeményezett perújítást a PKKB-n, miután keresetét korábban rendre elutasították a bíróságok. Elgondolkodtató, hogy a díj egy részének kifizetését ugyanazon kiírás alapján tagadják meg az illetékesek, amely huszonötmilliós vagyont és büntetlenséget biztosított a móri ügy vizsgálatát vakvágányra terelő hamis tanúnak. Szebenyi szerint korábbi perei sem voltak szükségszerűen kudarcra ítélve; a bíróságoknak ehhez mindössze a hasztalan nyelvészkedés helyett az ok-okozati összefüggéseket kellett volna vizsgálniuk.
Corpus delicti – Megjelenés előtt Szebenyi István, a móri vérengzés nyomravezetőjének könyve
Hamarosan megjelenik Szebenyi István "Corpus delicti, avagy én voltam a móri ügy kulcsa?" című könyve, amelyben a szerző egyebek mellett azt a kalandregénybe illő történetet tárja fel, hogy miképp találta meg a tizenhét éve elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő bankrabláskor használt fegyvereket és egyéb tárgyakat, hogy álltak hozzá felfedezéséhez a hatóságok, és miként jutott el oda, hogy az általa szolgáltatott releváns bizonyítékok ellenére a mai napig nem kapta meg azt a nyomravezetői díjat, amelyet annak idején a rendőrség kiírt a tettesek kézre kerítése érdekében.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
