Pesti Srácok

Vezércikk

Nem kell tangában vonaglanom az Andrássy úton, tehát szabad vagyok

Dezse BalázsDezse Balázs Vezércikk június 16.
Láttuk a bécsi Pride-ot. Sajnos. De szerencsére, csak felvételeken. És azon gondolkoztam közben, hogy egyesek szerint ebben merül ki a szabadság. Sőt, ez maga a szabadság. Szóval beszélgessünk egy kicsit róla, hogy mi is az valójában. Vagy legalábbis arról, hogy mi biztosan nem az: például tutira nem az, amikor emberek kamion platóján vonaglanak bugyogóban, meg láncon vezetik egymást kutyaruhában, ráadásul fényes nappal, a gyerekek szeme láttára. Az viszont már közelebb áll a szabadsághoz, amikor az ember eldöntheti, hogy akarja-e ezt látni, vagy ennek teret engedni. Az meg még közelebb van a szabadsághoz, amikor valakire nem kényszeríthetik rá azt, amire nemet mondott. Az ilyen fajta szabadság pedig cseppet sem maradi vagy unalmas, még ha a nőnek öltözött kutyaférfiak annak is tartják.

Az Atlanti-óceán lett a béke szigete, az amerikai kontinens meg a világ közepe

Ambrózy ÁronAmbrózy Áron Vezércikk június 15.
Jó hülye cím, de prímán le lehet vele írni az úgynevezett geopolitikai realitást. Az Afrika-szarvától a Szuezi-csatornán és a Hormuzi-szoroson át egészen az Indiai-óceán nyugati részéig akadozik a nemzetközi szállítmányozás a kalózkodás, a terrorizmus és a háborúk miatt. Közben a kínaiak új selyemútjai a szárazföldön a tervezőasztalon maradtak, a jég meg nem olvad olyan gyorsan északon, hogy kiváltson bármit is. Marad az Atlanti-óceán biztonságos, ott pedig, kizárásos alapon, az amerikai kontinens országaival kereskedhetünk.

Traumákat cipelve nincs felemelkedés

Vezércikk június 14.
Feldolgozható-e a Trianon-trauma? – teszik fel rendszeresen a kérdést magyar körökben. Mostanság különösen joggal teszik, hiszen a genderlobbi állításaival ellentétben nem Pride-hónap, hanem Trianon-hónap van; ami sokkal, de tényleg nagyon-nagyon sokkal több embert érint. Csakhogy félrevezető a kérdés. Nem Trianon itt a probléma, hanem minden, ami belőle fakadt és eztán fakad majd. Amíg a traumáinkon nem tudunk úrrá lenni, addig nincs felemelkedés, önmagunkat húzzuk vissza.

A humor baloldali műfaj, ahol lehet cigányozni és zsidózni

Vezércikk június 13.
Van ez az Aranyosi Péter nevű, nem túl vicces, ám annál alávalóbb alak. Egyébként ő humorista, legalábbis annak tartja magát. És mivel a baloldal kőkemény szekértolója, ezért azt is elnézik neki, hogy „humoristaként” cseppet sem vicces. De a legutóbbi cigányozására rátett egy alapos zsidózást, elvégre így kerek a történet, és neki ezt is lehet. Normális ember nem csinál ilyet, ha mégis, akkor elbujdosik, elnézést kér, csöndben marad. Aranyosi pedig még kispesti díszpolgár is, úgy látszik, hogy ott az ilyen ordas dolgokért kitüntetés is jár.

Forradalmár(aktivista) lett ByeAlex, aki rossz ideológiákról beszél, és sajnálja, hogy Magyarország nem csak a bulizásról szól

Dezse BalázsDezse Balázs Vezércikk június 10.
Steiner Kristófnál is nagyobb forradalmár lépett színpadra a hétvégén. ByeAlex, aki jól láthatóan nem igazán tett le semmit a nemzet asztalára, illetve nehezen elképzelhető, hogy lenne kedve felelősséget vállalni bármiért/bárkiért, a hétvégi koncertjén kifejtette, hogy olyan országban szeretne élni, ami minden nap olyan, mint egy buli, egy fesztivál, és hogy Magyarországon van valami "nagyon rossz" ideológia, amit ő "G*cire nem akar". Ezzel a véleménnyel sokkal kevesebb gond lenne, ha egy 15 éves gyerek mondaná, miközben épp lóg tesiről (megmosolyognánk, majd úgyis felnő, aztán fogorvos lesz, vagy ügyvéd), viszont a felnőttektől joggal várhatjuk el, hogy leginkább egy sikeres, családcentrikus, jövővel rendelkező országban akarjanak élni, aminek építéséből ők maguk is kiveszik a részüket, mert biztonságban szeretnék nevelni a gyerekeiket. Persze sejtjük, biztos kell az ilyesmi, ha az ember sok pénzért akar zsűrizni valamelyik műsorban. Meg persze tudjuk azt is, hogy nincs propaganda, nincs hálózat, ami kiválóan aknázza ki a személyiség nélküli Temuról rendelt “sztárokat”.

Élni és meghalni Los Angelesben

Jeszenszky ZsoltJeszenszky Zsolt Vezércikk június 10.
Csak úgy eszembe jutott ez a cím a Los Angelesben épp most zajló balhék kapcsán. Talán vannak még mások is rajtam kívül, akik emlékeznek a filmre. Arra ugyan nem emlékszem, hogy miről szólt, de arra igen, hogy tök jó volt. Na jó, most gyorsan utánanéztem... egy neo-noir krimi volt, amiben két titkosügynök, miután meghiúsítanak egy merényletet Ronald Reagan ellen, egy pénzhamisító nyomába erednek. Nem tűnik semmi extrának, de tényleg emlékszem, úgy álltam föl, hogy ez baromi jó volt.

Pünkösd: a Szentlélek kiáradásának és az Egyház születésének az ünnepe

Vezércikk június 9.
A Pünkösd a Húsvét utáni hetedik vasárnap, amikor az Egyház a Szentlélek kiáradását ünnepli, és ez tulajdonképpen a Katolikus Egyház születésnapja. Görögül pentékoszté, azaz 50, amely a Húsvét utáni ötvenedik napot jelenti, innen az ünnep magyar nevének eredete. A Pünkösdvasárnapot a pünkösdhétfő követi, mely hazánkban piros betűs ünnep és munkaszüneti nap és a harmadik legszentebb ünnep.

Elrabolt gyerekek legendája, avagy Ukrajna vagy civilizálatlan vagy hazudik

Ambrózy ÁronAmbrózy Áron Vezércikk június 8.
Nem nagyon foglalkozott az isztambuli tárgyalásokon az állítólag elrabolt több százezer gyerek kérdésével az ukrán fél. Csupán egy darab, számszerűsítve mindössze 339 nevet tartalmazó listát sikerült felköhögniük, ami nemhogy a Zelenszkij megszólalásaiban szereplő másfél milliótól, esetleg a német kancellár által Trumpnak bedobott kétszázezres számtól, de a globalista sajtó mértéktartóbb részének húszezrétől is fényévekre van. Két magyarázat lehetséges: az ukránokat nem érdeklik a gyerekek, mert civilizálatlan társaság, vagy az egészből semmi nem volt igaz.

A magyar szép

Stefka IstvánStefka István Vezércikk június 8.
Éppen tizenhat éve indítottuk útjára a Magyar Hírlapban ezt a vitasorozatot, írók, újságírók, politikusok részvételével. Azért, mert a már akkor egyre erősödő balliberális, globalista oldalon az ,,idegen szép" tévhite, ez a hamis megállapítás kezdett polgárjogot nyerni. Olyan emberek tették le a voksukat, hogy talán a magyar is tud szép lenni, mi több, okos, értelmes, alkotó (államalkotó), mint Alexa Károly, Bayer Zsolt, Bíró Zoltán, Boros Imre, Czakó Gábor, Fricz Tamás, Kiss Gy. Csaba, Lentner Csaba, Pősze Lajos, Szentesi Zöldi László, Szentmihályi Szabó Péter, Szőcs Géza, Temesi Ferenc és sokan mások.

Sátánista-e Jeszenszky Géza?

Vezércikk június 7.
Már miért lenne az? Senki nem mondott rá ilyet. Csupán előbukkantak a hisztériafüggők meg a funkcionális analfabéta derpegők – médiamunkások, megmondócivilek – és hüledeznek, hogy Jeszy lesátánistázta az apját. Csakhogy ez nem történt meg. Jeszy azt közölte, ami a cikkében le van írva. Magyar lenni nehéz nyelv, nyilvános megszólalás esetén tudni kéne teljes szövegtesteket értelmezni. A közéleti elbutulás fontos tünete, hogy nemhogy szövegtesteket, de már egész mondatokat sem mindig sikerül. Az elbutulásnak egyúttal támasza is, hogy nincs igény a közlések teljes felfogására. Kiábrándító ebben a felháborodás-versenyben élni, hogy ki, kire milyen szörnyűséget mondott a szövegéből kiragadott egy-két mondatban vagy pár szóban.

Egy kis "mészároslőrincezés"

SSSzalai Szilárd Vezércikk június 5.
Nem szeretem a PSG-t, de tény, hogy történelmi győzelmet aratott a Bajnokok Ligája döntőjében, így megérdemelnék, hogy róluk szóljanak a müncheni meccsel kapcsolatos hírek. Helyette a balos sajtó azon van kiakadva, hogy Mészáros Lőrinc a helyszínen nézte meg a mérkőzést. És? A 444 stábja is ott volt. Akkor ez 1:1. Hogy azon vannak kiakadva, hogy mivel ment oda? Épp olyan gyalog ment, mint Magyar Péter Nagyváradra: a kocsitól az ajtóig sétált. És München amúgy is messzebb van. Egyébként meg szerintem az is luxizás, ha a 24.hu lehozza, hogy micsoda rongyrázás, hogy a honvédelmi miniszter kivett 950 millió forintot a cégéből, miközben az ő büntetőeljárás alatt álló kiadójuk 2,3 milliárdot húz ki a "sanyargatott" cégéből". Úgy érzem, hogy a problémát valahol máshol kell keresni.

Végállomás Trianon? Nem, nem soha!

Vezércikk június 4.
Százöt év telt el. Egy kegyetlen évszázad és még öt év. Ezalatt az idő alatt a magyarság először úgy érezhette magát, 1920. június 4. után, mint a bokszoló, akit egy fárasztó meccs végén, a leintés után ütnek ki, de a bíró jót röhögve továbbot int, aztán hiába eszmél az áldozat, már csak kóválygó fejjel, éppen csak felfogni tudja a méltánytalan és becstelen végkifejletet. De együtt kell élnie vele. Mert ilyen igazságtalanságot nemzet ritkán szenvedett el a világtörténelem során, mint mi, magyarok. Azok a népek pedig, akik a korábbi évszázadokban, vagy évezredekben hasonlóval szembesültek, nos, közülük kevesen álltak fel a padlóról egy ilyen sunyi letaglózás után. Nekünk mégsem keseregnünk kell, hanem előre néznünk, mert itt vagyunk, még mindig itt! De sosem felejthetjük el, hogy mit és hogyan élt át ez a nemzet, kiknek köszönheti keserű XX. századi sorsát. De van jövő, van magyar jövő. Csak rajtunk múlik. A nemzetünk megcsonkítói pedig megkapják majd, ami nekik jár, mert az inga kileng erre, és kileng arra is, de végül a Jóisten segedelmével a megfelelő irányba áll be.

Jeszenszky Zsolt: Miért támadták meg apámat?

Jeszenszky ZsoltJeszenszky Zsolt Vezércikk június 3.
Először is: óriási köszönet mindenkinek, aki hívott, vagy írt nekem, és jókívánságait fejezte ki, vagy szerette volna kifejezni; Bayer Zsolttól Robert C. Castelen át egészen Orbán Viktorig, aki egy Facebook-posztom alatt kívánt jobbulást édesapámnak. Elnézést azoktól, akiknek nem válaszoltam, nem vettem föl a telefont, nem hívtam vissza... egyszerűen annyian voltak, hogy nem bírtam lépést tartani.

Ami "menő", és ami nem

Dezse BalázsDezse Balázs Vezércikk június 2.
Évek óta hallgatjuk, hogy fideszesnek, meg jobboldalinak, meg konzervatívnak lenni nem menő. A mai napig nem tudok ezzel a kijelentéssel mit kezdeni, meg azokkal sem, akik összekeverik a politikát valamiféle menőségi versennyel. Mintha az lenne egy politikus egyetlen dolga, hogy “menő” legyen – persze nem baj, ha az, de a politika sokszor nem erről szól. Egyébként meg nehéz megmondani, hogy mi számít menőnek: szerintem például az, amikor valaki külföldön tárgyal azért, hogy legyen olcsó energiája a belpesti dologtalanoknak, hogy fel tudják tölteni a hatszázezres telefonjukat, meg az, amikor valaki idehoz egy gyárat, hogy az embereknek legyen munkája. Ja, és az is, amikor valaki szereti a hazáját, és napi szinten küzd érte. Szóval jobboldalinak lenni valahol mégiscsak menő.

Humortalanistáink

Stefka IstvánStefka István Vezércikk június 1.
Nekem ugyan nem. És sokunknak sem. Persze vannak, akik őket szájtátva hallgatják. Mégis a szívem szorult el, amikor olvasom, hogy Nagy Bandó András, a 77 éves, rendkívül kormánykritikus szemléletű humorista visszavonul, de továbbra is Magyar Péter feltétlen híve marad. Mint nyilatkozta a Népszavának: Magyar Péterben látom a rendszerváltás reményét. Majd hozzátette a Tisza tisztességének csak a Fidesz, konkrétan Orbán galádsága állhatja útját.