Magyarországot eddig kétszer rángatták bele világméretű konfliktusba – Revízió, németellenesség és Magyarország megszállása (III. rész)
„Az eddig igazságtalan meggyötört és kétségbeesett nemzet feltámadó boldogságának ragyogó kitörése ez!” – kiáltott fel Lord Rothermere a Kassára diadalkapu alatt bevonuló magyar katonákat fogadó magyarok tömegeinek ujjongó éljenzésének láttán. Az a Lord Rothermere éljenzett, aki támogatta (10 ezer dollárral) Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülését. A Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak!) feliratú repülőgép 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről és rekordidő alatt repülte át az Atlanti-óceánt. Optimistán bele a reménytelenségbe! – Nagy Feró és az Öreg
„Nem én utáltam a rendszert, hanem ő utált engem. A Kádár-rendszer gyűlölt” – vallja Feró, akit a rendőrök néha véresre vertek dalaiért. Amikor Jerikó falainak leomlásáról énekelt, a rendőrök úgy vélték, hogy a Kádár-rendszer összeomlására utalt; egy csapat rendőr és nyomozó a koncert közben berohant a színpadra és leállították a koncertet. Érthető, hogy Nagy Feró nem zárta szívébe a diktatúrát. Ennek ellenére soha nem adta fel – erre utal a címbéli hitvallása, az „Optimistán bele a reménytelenségbe!” is. Magyarországot eddig kétszer rángatták bele világméretű konfliktusba – Horthy Miklós sem akarta a háborút (II. rész)
Szerencsétlen helyzet, de az 1945 utáni magyar történetírás a II. világháború kitörését, okait, felelőseit a szovjet történetírás, a nyugati szövetségesek szempontjából és a marxista, kommunista ideológia alapján elemezte. Ezzel a hamisítással hihetetlen károkat okoztak a magyar identitás tudatban a fiatalok nevelésében, oktatásában, külföldi megítélésben.
„Mi már harminc éve figyelmeztettünk a keresztény Európára leselkedő veszélyre” – Németh Sándor és az Öreg
Németh Sándort – aki egyike volt azoknak, akik az 1970-es évektől elindították a karizmatikus keresztény mozgalmat, amely 1989-ig a közösség földalatti (underground) vallásként működött – a Kádár-rendszer üldözte, betiltotta, zaklatta. Az Öreg vendége ezen a héten Németh Sándor vezető lelkész volt, aki a 2021-es Befolyás-barométer szerint Magyarország 34. legbefolyásosabb személyisége. A politika maga alá gyűrte a kultúrát! – Alexa Károly és az Öreg
A kulturális szféra leképezi a parlamenti pártok összetételét, és ezért beszélhetünk egyáltalán a kultúra szabadságáról – szögezte le rögtön Alexa Károly a beszélgetésünk elején. Az irodalomban, a színház- és filmművészetben különböző csoportok alakultak ki, Egyesek a balliberális oldalra húznak és eszeveszett ellenségei a nemzeti, keresztény felfogásnak. Mások meg a jobboldalhoz. Alexa Károly József Attila-díjas magyar irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, író, közíró, egyetemi oktató volt az Öreg vendége. Magyarországot eddig kétszer rángatták bele a háborúba – Tisza István a magyar nemzetért (I. rész)
Érdemes szemezgetni gróf Tisza István miniszterelnök parlamenti beszédeiből (Tisza István Baráti Társaság, 2011), mert kibontakozik belőle az a dráma, ami az első világháborúba való belesodródásunkat okozta és a Szent István-i Magyarország feldarabolását. Az elején szögezzük le, hogy Tisza nem akarta a háborút– sőt eleinte Ferenc József sem–, utolsó pillanatig a békés megoldások híve volt, de a nagyhatalmak törekvései, a cári Oroszország agresszív területszerzési politikája, a szláv népek fellázítása az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, végülis elkerülhetetlenné tették a világégést. A nemzeti kultúrát őrizni kell, és az nincs ingyen – Püski István és az Öreg
A kiadót, amely most végveszélybe került, mert anyagi okok miatt nem tudják tovább fenntartani, az édesapa, Püski Sándor alapította 1939-ben, nyolcvanhat éve. Az intézmény csaknem száz évig szolgálta a nemzeti kultúrát, fedezett fel újabb és újabb népi, nemzeti írókat, könyveik megjelentetésével sokszor megmentve számos írót az éhenhalástól vagy a feledés homályától. A Püski-könyvkiadás sok nehéz időt élt át, a nyilas időktől a Rákosi- és Kádár-korszakokig, vagy a menekülés évtizedeit New Yorkban, de ilyen nehéz helyzetbe még nem került a nemzeti könyvkiadás, mint éppen a nemzeti kormány idején. Püski István, a Püski Kiadó vezetője volt az Öreg vendége.
Mi magyarok ezer szállal kötődünk egymáshoz – Potápi Árpád és az Öreg
A Kárpát-medence magyarjai a szétválasztás ellenére ezer szállal kötődnek egymáshoz. Nemcsak a nyelv, a kultúra, a több mint ezer éves történelem és hagyományok kötik össze a magyarságot több történelmi korszak mélypontjai után, hanem a szabadságharcokban edződött hazaszeretet is. Ennek a szellemiségnek a folyamatos gondozására jött létre 2010-ben a nemzetpolitikai államtitkárság, amelynek felelős államtitkára Potápi Árpád János. Cassandra-levél
Kiegyezés vagy szembenállás? Erről írtam előző cikkemben Deák Ferenc 1865 április 16-án, húsvét másnapján megjelent cikkéről, ami az előkészítését jelentette az 1867-es kiegyezésnek, és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásának. Máig tartó vita, ami Kossuth Lajos Deák Ferencnek írott Cassandra-levelével kezdődött, amiben Magyarország tragikus végmenetelű sorsát megjósolta. Miszerint a kiegyezés a Habsburgokkal a romlást hozza a magyarságra. Kiegyezés vagy szembenállás? – Raffay Ernő és az Öreg
Kiegyezés vagy szembenállás? – ez a két kérdés húzódik végig a magyar történelemben, és ez határozta meg sorsunkat is. Egy biztos: amikor ragaszkodtunk Szent István törvényeihez és az Aranybullához, tehát a mindig hatályos joghoz, az valamennyire biztosította az ország önállóságát. Az is tény, hogy Mátyás király után a magyar függetlenség szétszakadt, széttöredezett, mindig alkalmazkodni kellett vagy a török hódítókhoz, vagy a Habsburg uralkodókhoz. Raffay Ernővel ezeket a kérdéseket boncolgattuk az Öregben, és főként az 1867-es kiegyezés következményeit, ami egyfelől az Osztrák–Magyar Monarchia aranykoraként is emlegetnek. 90 éves lenne Csurka István, aki egész életében a magyar megmaradásért küzdött – Kovács Attila és az Öreg
Kovács Attila új könyve (A magyar megmaradás zászlóvivői) kapcsán beszéltünk Csurka István drámaíróról, közíróról és politikusról, aki az MDF alapító alelnökeként és később a MIÉP elnökeként jelentős életművet hagyott hátra. Csurka István nemcsak vátesz volt, hanem egész életében a nemzeti sorskérdésekkel foglalkozott, küzdött a magyar megmaradásért és harcolt az önfeladás ellen. Deák Ferenc húsvéti cikke
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után tizennyolc évig tartott a megtorlás, az üldöztetés, a magyar alkotmányosság semmibe vétele a Bach-korszakban, az abszolutizmus és a deáki passzív rezisztencia a Habsburgokkal szemben. Deák Ferenc politikusként a reformországgyűléseken a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja. Szeressétek egymást, mint magatokat! – Kozma Imre atya és az Öreg
Kozma Imre atyával mi másról beszélgettünk volna, mint a Nagyhét egyház- és vallástörténeti jelentőségéről, a nagyböjt utolsó hetéről, a virágvasárnaptól a Húsvétig terjedő időszakról, és természetesen ennek közösségi, hagyománymegőrző erejéről. Szent Petőfi napja
Jókai Mór mondta valahol, hogy ha egyszer nemzeti kalendáriumot szerkesztene, akkor a március 15-ét Szent Petőfi napjának kellene nevezni. Petőfi nemzeti pap volt, aki költészete aranykelyhéből nektárral itatta a szomjú magyar lelkeket. Nemzeti bíró volt, aki megdicsőítette a megalázottakat, az eltaposottakat, a kitagadottakat, s a dicsőség bíbor képviselői fölött elzúgta rettenetes ítéletét. Nemzeti hérosz volt, aki éppen mindent betöltő magyar szellemével törte át a nemzeti (magyar) nyelv korlátait és elsőként szerezte meg a nemzeti géniusz számára az európai tiszteletet. Székelyföld volt, van és lesz! – Németh Zsolt és az Öreg
A címben szereplő gondolatokat Németh Zsolt fogalmazta meg a beszélgetésünk végén, amikor a Kárpát-medencei magyar kisebbségekről és Erdélyről beszélgettünk. Németh, a tusványosi találkozó főszervezője, ihletője állítja: noha a szlovákokkal és a szerbekkel egyre javulnak a kapcsolataink, sajnos ez nemigen mondható el Románia esetében. Sőt, az elnök úgy látja, hogy a román politika szélsőséges része egyre provokatívabb hangnemben nyilvánul meg a magyarokkal szemben. Történelemhamisítók
Nem tudom, hogy mennyire hamisítják más országok történelmét, de nekünk az utóbbi nyolcvan évben jócskán kijutott belőle. Miért fontos ez a kérdés? Azért mert egy nép eredetének, hagyományainak, ős- és újkori történetének megmásítása, átírása komoly gondot okoz az önismeretben, az identitástudatban. A legnagyobb hamisítók egyértelműen a magyar kommunista, marxista történetírók voltak, akik szemrebbenés nélkül magukat magyar történészeknek nevezik. Élet-halál harc lesz! – Az igazi civilek és az Öreg
Valódi civilek szólalnak meg, akik véleményüket nem pénzért árulják, hanem szeretnék, hogy Magyarország még jobb legyen. Balogh Zsuzsa és Vajda Miklós úgy látják, hogy a közelgő önkormányzati és európai parlamenti választásoknak döntő jelentősége lesz hazánk és Európa számára. A kérdés, hogy meg tudjuk-e akadályozni az ukrán-orosz háború eszkalációját, végre béke lesz-e Európában, sikerül-e felépíteni a nemzetek keresztény Európáját, sikerül-e megőrizni a normalitást, meg lehet-e akadályozni az aberrált elméletek, gyakorlatok terjedését és sikerül-e gátat szabni a migránsáradatnak, amely szétveri az európai kétezer éves civilizációt. Ezeket csak akkor tudjuk elérni, ha a jobboldal jelentős eredményeket ér el választásokon. Néhány gondolat a pedofíliáról
Nevezhetjük pederasztiának, mivel a szó görög eredetű és arra utal, hogy hetero- vagy homoszexuális emberek gyerekekkel aktív – ritkán passzív – cselekedeteket hajtanak végre. Már a múlt század elején megjelent Révai Nagy Lexikona megírja, hogy a homoszexuális és gyermekekkel való pederasztia a magyar büntetőtörvénybe ütközött. A Wikipédia egy kicsit részletesebben ír – más néven – a pedofíliáról. 
