Vezércikk
Itt van az ősz, jöhet a harc a diktatúra ellen
Eltelt a nyár, amikor a libsi világmegváltók hagyták a diktatúrát szunnyadozni, zárójelbe tették, hogy lehetetlen Magyarországon élni és fintorogva élvezték az életet. A kemény menetben megfáradó balos tüntikirályok és királynők nagy duzzogva hagyták magukat a naptól hevíteni, fesztiválokra jártak, jól berúgtak a Balaton partján, ahol ették a megfizethetetlen lángost, és elsírták egymásnak hihetetlen világfájdalmukat. Közben nem jött a fekete autó, az is pihenhetett éppen, a barna inget még Orbán Viktor is naptejre cserélte. A viszonylagos béke azonban csak erőgyűjtés volt. Az ország továbbra is élhetetlen (csak semmi általánosítás és frázispufogtatás), ezek a szegény elnyomottak pedig nem mondhatják el, amit akarnak (csak nyáron), ráadásul ez a rohadt demokrácia úgy átverte őket, hogy hiába van nekik igazuk, a többség mégsem így gondolja. De végre itt a szeptember, mehetnek a tüncik, újra eljött a zsebhősök kora.
Mit kezdjünk a társadalomzaklatókkal?
A világ hülyébbik részén a nagyvárosok képéhez manapság szervesen hozzátartozik az önmagát aszfalthoz ragasztó klímaokkultista nem túl szívderítő látványa. Saját bevallásuk szerint ők ezzel a bátor és kompromisszummentes hőstettel akadályozták meg, hogy aznap több tíz autó mértéket nem ismerve falatozzon a bolygóból és a jövőből. A gyávábbja és nárcisztikusabbja ezzel egy időben sárgaborsófőzelékkel önti le rég meghalt fehér fickók alkotásait a múzeumokban, merthogy az érintett művészek olajfestéket használtak a késő reneszánszban, ezzel pedig – a nyugati egyetemeken tanított tudszoc szerint – útjára indították fosszilis energiahordozókon alapuló ipari forradalmat. Ők az archetípusai annak az egyre szaporodó tébolyult karakternek, amelyik ezoterikus bolondériák és ragályos babonák híveként a békés többség zaklatásával próbálja elnyerni az evilági megváltását. Ahelyett, hogy a saját szaros életével foglalkozna.
Szelídebb vizekre evezek
Háború, százezrek értelmetlen halála, politikai árulások, gyűlölet, hatalomért, pénzért való marakodás, testvérharc, félelem, világ vége - ezeket éli meg manapság az emberiség, már arra is alig jut idő, hogy az ember leüljön a kutyája mellé, s megsimogassa a buksi fejét. Ez akkor jutott eszembe, amikor olvasom, a 88 éves Alain Delon francia színész halálát, akinek gyászszertartását a Delon által 1971-ben megvásárolt, La Brulerie nevű birtok kápolnájában tartották meg. Delont kutyái sírjának közelében temették el.
A nemzetközi baloldal legújabb trükkje
Nem lehet elégszer elmondani, hogy Magyar Péter a globalista baloldal legújabb, eddigi legügyesebb próbálkozása. Egy percre se higgyük el azt a mesét, hogy pénz és szellemi támogatás nélkül pár hónap alatt fel lehet építeni egy lassan országossá váló pártot. Méghozzá úgy, hogy jut pénz országjárásra, és nagyszabású, sok tízmillió forintba kerülő rendezvényekre is. Ahogy bebizonyosodott az is, hogy nem volt igaz a mikroadományok története, úgy biztosak lehetünk abban, hogy Magyar Péter sem a semmiből, pénz és szellemi támogatás nélkül építette fel a pártját. Ez, ugyanannak a hálózatnak az egy fokkal ügyesebb trükkje.
Mennyire legyen eszes egy belpesti gimi tanári kara?
Az természetesen lehetetlen, még ebben a fasiszta diktatúrában is, hogy megkérjük a diákokat, az iskolába lépéskor kapcsolják ki a telefonjukat, az iskolába lépés után némítsák le azokat és ne használják csak végszükség esetén, a szünetekben ne a telefonnal foglalkozzanak, hanem egymással, esetleg csak tanulmányi célból vegyék csak elő ezeket, ha a tanár kéri.
Mikor is lett szélsőjobboldali áltudomány a biológia és a genetika?
A múlt század kilencvenes éveiben szökkent szárba a progresszió azon irányzata, amely legfőképpen az evolúció tagadásával gúnyolta a kereszténységet. Komoly tudósok, kiemelkedő értelmiségiek lelték örömüket a primitív ateizmus ezen változatának művelésében, olyan többre értelmes intellektuelek, akik a saját területükön egyébként maradandót alkottak. Ilyen volt például Richard Dawkins Az önző gén méltán híres szerzője vagy jóbarátja, a fájdalmasan fiatalon elhunyt Douglas Adams is, akinek A galaxis útikalauz stopposoknak című könyvet köszönhetjük.
Magyar Péter egyre szánalmasabb
A minap kiraktam egy mémet a Facebook oldalamra. Szoktam ilyet csinálni, elég gyakran. Általában politikai tartalmú mémek, de nem mindig. A mostani egyálrtalán nem volt az. Egy újabb, kb. Százezredik RickRoll. Vagyis Rick Astley nagy slágerének, a “Never Gonna Give You Up”-nak egy mesterséges intelligencia segítségével átalakított változata volt, tele trágársággal, igazi részeg egyetemista hangulat. Tényleg olyan, mintha Rick énekelné, nagyon profi ma már az AI. Vagy inkább ijesztő…
Amikor már kommunistának se jó a baloldal
Van egy olyan politikai folyamat, amelyben Magyarország kivételesen nem másolja a nyugatot, hanem irányt mutat annak: ez a (posztmaterialista) baloldallal szembeni társadalmi szkepszis széles, osztályokon átívelő jelensége. A dolog szépséghibája, hogy Európában viszont éppen az ellenkezője volt megfigyelhető, a liberális-globalista erőkkel szemben kialakulóban van egy olyan átfogó kiábrándultság, amely az elmúlt egy évben egy sor meglepőnek mondható eredményt hozott az uniós tagállamok választásain. Gondoljunk csak a Hollandiában(!) relatív többséget szerző Wildeersékre, vagy a Macron elnök trónját meginogtatni képes Nemzeti Tömörülés EP-, és nemzetgyűlési időközi választásokon elért eredményére. Mindezek azonban jobboldali válaszok a baloldal láthatóan elégtelen politikájára, amelyet még természetes folyamatnak is tekinthetünk. Az viszont már sokkal érdekesebb, hogy a baloldal kritikája már baloldalról is megérkezett például Németországban, ez pedig, lássuk be, nem meglepő fordulat a jelzőlámpa-koalíció eddigi tevékenységét szemlélve.
A rabság jelképe
Döbbenten figyelem a vitát a Szabadság-szobor művészeti értékéről, a kereszt oda nem illő felállításáról, amely állítólag csökkenti e nagy mű értékét. Nem beszélve az ateisták, neomarxisták és neoliberálisok dühöngéséről, hogy hogyan merik a szabadság jelképét egy kereszttel meggyalázni.
Unalmas emberek láthatóságának világnapja
Mit csináljon a delikvens, ha adottságai alapján csak annyira izgalmas személyiség, mint egy vödör sár? Természetesen kilobbizik valamelyik tulajdonságára hivatkozva egy világnapot, amikor minden róla szól.
Egyre bátrabban gyalázza meg hitünket a "titkos mizgentyűvel" kormányt buktató ellenzék
Nehéz napokat élnek meg ellenzéki polgártársaink, akik számára már az is komoly traumát okozott, hogy az államalapítás ünnepén nemcsak, hogy megtartották a tűzijátékot, de látványelemként a kereszt és a korona is megjelent, amit szerintük nem ártana inkább végképp eltörölni, mert őket bizony zavarja. Amúgy sem értik, miért kell általánosítani, és hazánkat keresztény országként definiálni, mert szerintük ez hazugság, amit a kormánypropagandának köszönhetően hitetnek el az emberekkel.
Korányiék az osztrák demokráciáért is aggódnak
A Korányi Dávid nevével fémjelzett amerikai székhelyű, nemzetközi felforgatásra szakosodott alapítvány, az Action for Democracy most épp az osztrák választásokba kíván beavatkozni. Ahogy emlékezhetünk, ez volt az a civil szervezet, amelyik a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően több mint 3 milliárd forintot juttatott a magyar baloldali politikai szervezetek és médiumok részére. És bár tagadták a politikai beavatkozás szándékát, az egységesen induló hazai baloldal pártjainak is bőven jutott, a kétesen összegyűjtött amerikai pénzből.
Magyar Pétert kis részben Gyurcsány, nagyobb részben Márki-Zay, de főleg Jakab Péter Facebook profiljából fejlesztették
Ez esetben ez a kijelentés nem a két delikvens lehülyézése vagy leőrültezése, amire persze mindkettő rendesen rászolgált, hanem szomorú intellektuális megállapítás. És persze Magyar Péter jobban hasonlít Jakab Péterre mint Gyurcsányra, viszont Ferinek volt alkalma megbukni miniszterelnökként, ami mégis valami machinációs képességet feltételez, hiszen a hatalomhoz valahogy csak hozzá kellett jutni.
Nyugodhassanak békében!
Az ember elmegy méltón megünnepelni a születésnapját, aztán mire két nappal később visszatér, összedőlt az általunk ismert világ. Hát így jártam. Ez a két nap leforgása alatt ugyanis meghalt Novák Tata, a megkerülhetetlen baloldali és Alain Delon, a konzervatív ikon. Persze egyikük se az, de a mozgósítás az mozgósítás. Új fénytörést kapott a „nyugodjék békében” kifejezés, mert ezek az idős emberek ennyit feltétlenül megérdemelnének a haláluk után.
A kereszt
A kereszt, a kereszténység egyidős a magyar államisággal, azzal az ezer évvel, ami államalkotó királyunk, Szent István nevéhez fűződik. Próbálkozások történtek az évszázadok során, hogy elvegyék tőlünk a hitet, kicsavarják kezünkből a keresztet, a kardot, szétverjék keresztény kultúránkat, hagyományainkat akár a tatár-, a török időkben. Majd az új, romboló ideológia, a kommunizmus és liberalizmus hatalomra kerülésekor 1918-19-ben, majd 1945-től, csaknem negyvenöt éven keresztül akarták megfosztani a keresztény vallásától a magyar népet.
Vajon Alain Delon is kap nagy, állami búcsúztatást?
Jean-Paul Belmondo kapott. Ők ketten vitán felül a francia színjátszás legeslegnagyobb alakjai. Persze, imádjuk Louis de Funes-t, Gerard Depardieu-t és Jean Renot-t is nagyon bírjuk. Volt valaha egy Audrey Tautou is, vagy ha már nők, akkor egy klasszikus: Catherine Denevue… vagy még egy: Brigitte Bardot. De ők ketten egy külön ligát alkottak. Akkora ikonok voltak, amilyen már soha többé nem lesz a francia filmiparban.
Hisztéria est magistra vitae
Az 2. világháborút követő években az amerikai külpolitika hisztérikusan félt attól, hogy Kína és (É-)Korea után sorban esnek el Dél-Kelet-Ázsia államai, és kerülnek szovjet befolyás alá egy helyi, kommunista kormány irányításával. A vietnámi háborút is emiatt nem voltak képesek elengedni, rettegtek, hogy Vietnám után az Indokínai-félsziget többi országa következik, aztán Malajzia, Indonézia, Burma és végül India is szovjetbarát, kommunista uralom alá kerül. Oktalan volt a félelem, de nem tanultak belőle, sőt. Ma ugyanettől rettegnek, csak Ukrajnától húzzák a vonalat Portugáliáig.
A Tisza(virág) Párt teljesítette küldetését, itt már a hőmérőzés sem segít, PetiKÉM!
PetiKÉM újabban nem fiatal lányok lábai között mászik négykézláb, aktuálisan kórházhőmérsékleti ellenőrként villog. Az egészség- és oktatásügy persze két olyan szakpolitikai terület, amit a baloldal dühöngőnek használ arra, hogy jól kitombolhassák az Orbán-kormány elleni gyűlöletüket, a folyamatos megszégyenülés miatti frusztrációjukat. Abban talán egyetérthetünk, hogy a hazai baloldal világviszonylatban is előkelő helyen szerepel a "mentálisan aggasztó" politikai entitások képzeletbeli palettáján, hiszen arra is képtelenek, hogy egyetértsenek bármiben is. Kivéve persze azt, hogy nekik kell hatalomra jutni, majd jól elszámoltatni a kormánypárti szavazókat, móresre tanítani őket, lehetőség szerint azonnal börtönbe zárni, lámpavasra lógatni, IFA-platóra tenni, ellehetetleníteni még az utódaikat is. Mert amúgy tényleg felháborító, hogy már tizennégy éve nem tudnak látványos támogatottságot szerezni a nagy kormánybuktatáshoz, még akkor sem, ha időnként feltűnik egy-egy messiáskarakter, akit aktuálisan nem Gyurcsány Ferencnek hívnak. Jól látható, hogy az olyan magas szellemi korlátokat, mint amit a kommunista-liberális-anarchista szellemi holdudvar épített maga köré, még külföldi tuninggal sem lehet megugrani. PetiKÉMnek sem sikerült.
Sportlegendánk és a valóság
A sport az újkori emberiség legnagyobb szellemi alkotása. Sőt, úgyszólván az egyetlen. Szellemi síkon már minden fontos dolog réges-rég ki van találva: a kereszténység 2000 éves, a filozófia 2500, és az idő múlásával egyre kevesebb értelmeset tudtak hozzátenni mindkettőhöz. Az újkori ember csúcsra járatta a technikát, de ezzel párhuzamosan elanyagiasodott, lelkileg elsivárosodott, és rondább épületeket épít maga köré, mint bárki a történelemben. Ebben a világban üstökösként világítja be az eget a sport, amelynek alapvetései a békés vetélkedés, a testi-lelki pallérozódás és a becsület. Olyan nemes dolog ez, hogy a becsületesség másik neve sportszerűség. Vannak persze itt is csalók, de hát hol nincsenek, ahol emberek vannak? A sport annyira nagyszerű és annyira fontos, hogy az egyes országok hihetetlen energiákat mozgósítanak a sportsikerekért, a legnagyobb sikereikből pedig legendákat szőnek. Ezek a valóságalapú legendák csodálatosak, kellenek a nemzeti öntudatnak, viszont nem lehet megélni belőlük a végtelenségig – néha meg kell mérni őket a valósággal.
Variációk egy világvégére
Mivel a maják a jelek szerint elszámolták magukat, 2012-ben megúsztuk a világvégét, de azért vannak még lehetőségeink, hogy egy nagy bummal búcsúzzunk Földanya ölelő karjaitól. Vegyük sorba, hogy milyen forgatókönyvek mutathatnak ajtót az emberiségnek, és milyen esélyeink vannak a túlélésre, jöjjenek az apokalipszis legvidámabb forgatókönyvei.
Képzelt riport egy amerikai olimpiáról
Kamala Harris vezérelnökadmiralisgenerálisasszony megnyitóját követően kezdetét veszi a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpia. A fedett pályás távolalvás olimpiai csúcsát megdöntve Joe Biden, korábbi amerikai elnök (az egykori Amerikai Egyesült Államok vezetőjének archaikus megnevezése– a szerk.) veszi át az aranyérmet, ahol kezet fog a NOB-elnök mellett lévő levegővel. A folytatásban vegyes lövészetben mérik össze tudásukat a Demokrata párt szavazói, ahol 20 méteres létramászás után kell eltalálni Donald Trump fülét.
Andrew Tate: amit a libsik nem szívesen említenek a fenegyerekről
Ki ez a csávó? – kérdezhetik talán jó páran, amire meg is kapják a választ (természetesen másoktól, nem tőlem): OK, boomer. De korosztálytól függetlenül meglepően sokan ismerik a nevét, annak ellenére, hogy valóban nem egy mainstream közéleti szereplő. Viszont nem csak az online világban, de általánosságban az ellenkultúrában óriási ismertségnek örvend. Akár népszerűséget is mondhatnánk, de kétségtelen, hogy nagyon megosztó figura, és a rajongók milliói mellett rengeteg ellensége, gyűlölője is van.
Kit kell sajnálni?
Akárkivel is beszéltem a nem napi szinten politizáló külvilágból az algériai bokszoló ügyéről, senki sem mulasztotta el azzal kezdeni a mondandóját, hogy nagyon sajnálja szegény algériait. Ez idáig rendben is volna, leszámítva két aprócska felvetést. Egyrészt azt, hogy nem azokat a nála genetikailag gyengébb nőket kellene-e először sajnálni, akiket egy náluk sokkal erősebb egyén megver? Másrészt meg azt, hogy miként is jön ez a sajnálat dolog egyáltalán ide?Ajánljuk még
Ki akarta söpörni a Tisza pártból a mocskot, erre őt dobták ki
Nyaralása alatt zárták ki a Tiszából Leel-Őssy Dánielt, aki pedig csak el akarta volna távolítani a Tisza pártból a nemkívánatos embereket.
Az iszlám vallásoktatás bevezetését követeli a közoktatásba a német oktatási szövetség
Az iszlám vallásoktatás országos bevezetését követeli Németországban a VBE német oktatási és nevelési szövetség.
Orrbefogva viselik el a baloldaliak Magyar Pétert
A címben szereplő állítást nem mi mondtuk, hanem a baloldal egyik legnagyobb háttérembere. Magyar György szerint ugyanis a Tisza Prt elnökét csak orrbefogva viselik el az ellenzékiek is, az ügyvéd ezért életre hívná az SZDSZ alumnit.
Újabb bizonyíték született arra, hogy Brüsszelben sürgős vezetőségváltásra van szükség
Szijjártó vezetőségváltást sürget Brüsszelben.
