Vezércikk
A 444.hu szerint 23 millió ukránnal riogat a Fidesz
Természetesen nincs 444.hu előfizetésem, tehát csak a vonatkozó cikkben található hazugságok azon részére tudok reagálni, amit mézesmadzagnak szánnak az Orbánt gyűlölő egyszeri olvasó számára. A 444.hu propagandistája szerint, de ez egyébként egy általános hazugságtrend az amerikai demokraták és a brüsszeli birodalmi progresszívek által kitartott csicskasajtóban, a magyar jobboldal az ukránok, az ukrán nép, az ukrán állam, a komplett Ukrajna ellen hergel. A progresszív propagandista odáig megy, hogy az ukrán EU tagsággal kapcsolatos megalapozott érvelésünket H. Kovács László egykori MSZP-elnök 23 millió románozásánál összemérhetetlenül súlyosabb ügynek minősíti.
Ferenc lesz a következő szent pápa?
Nem csodálkoznék, ha a következő szentté avatott pápa az argentin Jorge Maria Bergoglio lenne, a katolikus egyház 266. pápája, Francesco. Miért is? Az egyházat megreformálta, átformálta, egyszerűbbé, harcosabbá tette és a mindig szegények, a kiszolgáltatottak, az üldözöttek ügye mellé állt. Méltóságteljesen, tiszteletteljesen, szeretetteljesen elbúcsúztatták a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápát. A jelenlévő katolikus hívek százezrei rótták le kegyeletüket a ravatalnál, a televízió előtt pedig százmilliók kísérhették figyelemmel, ahogyan a szombati gyászmise után a Santa Maria Maggiore-bazilikához Róma püspökének koporsóját nagy részvéttel elkísérték.
Tényleg bűn a távozás gondolata?
Donald Tusk és a magyarországi eltartott kisujjak álláspontjával szemben egyáltalán nem az. Az Európai Unió ugyanis nem egy nemes eszme, pláne nem a hazánk, és mi nem fejben bűnözünk, amikor elmerengünk a közös jövőn. Ténymegállapítás: az EU a minket körbevevő pillanatnyi, egyelőre optimális valóság, amit igyekeznünk illene minél kényelmesebbre berendezni, pl. az egymással való ordítozás helyett. De mindenképpen átmeneti állapot, nem örök és megbonthatatlan szövetség.
A nemi identitást kétharmad részben környezeti ingerek határozzák meg - Hal Melinda írása, 1. rész
A nemi identitást kétharmad részt környezeti ingerek határozzák meg, a maradék egyharmad biológiai tényezőktől függ, a genetikai meghatározottságról pedig azt mondhatjuk, keressük, de nem találjuk!
Még Feri is leteszi a poharat, ha Magyar Péter arról beszél, hogy hogyan lehet a feleségek karrierjét támogatni
Sok abszurd dolgot olvastam már a magyar sajtóban. És gyakran írunk arról, hogy milyen elképesztő szemforgató módon működik a baloldali hálózat, amely a legérdemtelenebb kádert is a felszínen tartja. Egy olyan hálózatról beszélünk, amely pártelnökké tett egy Gelencsér Ferencet, vagy Tompos Mártont. Pedig az átlag szavazónak fogalma sincs, hogy kik ezek az emberek. Akik életben tartanak olyan lapokat, amelyeket talán még saját szerkesztőik sem olvastak. Ki nyitotta ki utoljára például a Mérce című lapot? Mindenesetre ezekről a naivabbak talán még elhiszik, hogy létező, önerőből működő entitások. És akkor 19-re lapot húznak a pofátlanságban: Magyar Péter lesz az egyik fellépője a "Családapák, akik támogatták feleségük karrierépítését" című pódiumbeszélgetés egyik vendége. Mintha Gyurcsány lenne az arca egy józanságot támogató kampánynak.
Szilaj, vad csikó
Földühödött azon, hogy a fehérgalléros bűncselekmény gyanúját bűncselekmény gyanújaként kezeli a nemzeti bank. Ez skandallum! Merthogy a bennfentes kereskedelem bűncselekmény, akármennyit orbánoztok még vaktában, valódi ötletek híján, akármennyit gágogjátok, hogy hazudik a tévé, mert bántják a Messiáspétert, és akármennyien főznétek neki meleg vacsorát, hátha lenne mellé kettyintés is, ennyi száraz év után. Még azt se bánnátok, ha csak ő élvezi, mert legalább lenne valami, ami úgy néz ki, mintha az lenne. Nos, pontosan ez történik most a rajongóival amúgy is – csak meleg vacsora és kettyintés nélkül.
Korrupció
Andrij Melnik, Ukrajna volt németországi és leendő ENSZ-nagykövete újabban a Die Weltbe írt véleménycikkben utasítgatja Friedrich Merzet, hogy Németország ne késlekedjen már, és nagyon gyorsan postázzon – egyelőre – 150 Taurus cirkálórakétát az ukrán hadseregnek, mindenféle „ha” és „de” nélkül. Azt nyilván Melnik is csak vörös farokként mondta, hogy ez majd megállítja az oroszok előrenyomulását és megfordítja a háború menetét, hiszen ebben a háborúban az ukrán életeket nem Ukrajna területi épségére, hanem nagyon sok pénzre cserélik be. Merz gazdái felfoghatatlanul gazdagok, de lehajolnak minden fillérért.
A Hont-Orbán beszélgetés utóélete
A múlt csütörtök délután, a csak néhány órával az adásba kerülés előtt bejelentett Hont-Orbán interjú után hat nappal is folyik a diskurzus arról, hogy a baloldalnak, vagyis a liberálisoknak, Schiffer Andrással szólva a globalista jobboldalnak mi a fene is legyen a viszonyulása ahhoz, hogy a miniszterelnök adott egy interjút egy ellenzéki, de egyébként szellemileg ép újságírónak. Jelentős részük persze sem a kérdéseket, sem a válaszokat nem igazán értette, úgyhogy az ő részükről ez nyilván nem tartalmi kérdés, hanem csak indulati.
Pápáról jót vagy semmit?
Nem lehet elégszer elmondani, leírni. Én is már vagy háromszor meg tettem itt, a PS-en is, és még vagy harmincszor meg is fogom. Oly mélyen van gyökerezve a kollektív társadalmi tudatban... és rosszul.
A Romboló intézett magának még néhány ezer mémet
A fenségest a nevetségestől egy hajszál választja el, tartja a régi mondás. Magyar Péter sohasem volt fenséges, nevetségessége sem az igazi, erőltetett, mert veszélyesnek, agresszívnek tűnik alapállapotban is, sohasem kínálta senkinek sem az azonosulás lehetőségét.
Azt kérték, készítsek egy interjút húsvétra...
Nem is olyan régen írtam egy felháborodott cikket arról, hogy egy litván fickó kijelentette, a kárpátaljai magyarokat nem éri jogsérelem, hiszen nem panaszkodnak. Akkor ecseteltem, hogy fegyverrel a homlokunknál nehéz panaszkodni. Kárpátalja most felkapott téma, s mint kárpátaljai magyar egyrészt kötelességem foglalkozni vele, másrészt szívesen is teszem, hiszen fel kell hívni a figyelmet az otthoniakra, arra hogyan érinti őket a háború, hogy élnek túl, hogy szenvednek. Van azonban egy bökkenő: ha ideát nem is, de szülőföldemen még él a cenzúra.
Nagypéntekes nemzet - A mindig megismétlődő keresztre feszítés a mi sorsunk
Ilyenkor húsvétkor, a szenvedés, a halál, a remény, a hit, s a feltámadás időszakában az ember egy kicsit magába száll s eltűnődik. Már aki. De a normális polgár elgondolkodik: mit csináltunk rosszul, mit nem? Mikor voltunk gonoszak, mikor jók? Megérzéseink, ítéleteink, igazságérzetünk jó irányban haladnak-e? Változott-e önismeretünk, hajlandóak vagyunk-e a keresztény, civilizált morál parancsait betartani? Elveinkhez hűek maradtunk vagy a könnyebb megoldások felé mozdultunk el? Félelmeink jogosak-e, a küzdelmekre bátorságunk elegendő lesz-e?
Lehet-e nyúltojással tűzszünet-sértést megelőzni?
Amilyen szinten tart az európai tudomány, simán elképzelhető. Sajnos az érintett felek másképpen vélekednek, az egész húsvéti tűzszünetből viccet csináltak. Az oroszok Trumpnak tettek egy semmit nem érő gesztust, az ukránok meg a házisertés titkára és a nemek számára kíváncsi nyugati újságírók agyméretére optimalizált drámaterápiás szakkört tartottak. De mégis van remény!
Messiásváró ateizmus
Az ateisták nem akkor könyvelhették el a legnagyobb sikereket a vallás, és különösen a kereszténység felszámolása terén, amikor gépfegyverrel csaptak le az egyházra, mert a hit a rendszerrel szembeni ellenállás jelképe lett. Paradox módon az emberi kényelem, a huzamos jólét az, ami a hittel szemben süketté tett sokakat. Annyira azért nem meglepő, láttunk már ilyesmire példát a történelem során.
A diplomások a leghülyébbek? 46 százalékuk tényleg támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását?
A közvélemény-kutatások értelmezése mindig sok kérdést felvet, de ha nagyon világos kérdést tesznek fel az embereknek, akkor végül is nem kell sokat agyalni rajta. Az pedig egy nagyon világos kérdés, hogy a válaszoló támogatja vagy nem támogatja Ukrajna belépését az Európai Unióba.
Pilátus a krédóban
Ártatlan a bűnben az, aki nem akadályozza meg, hogy elkövessék? Aki megmossa a kezeit lemossa a bűneit is? Hogyan került Pilátus a krédóba? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre nem adunk választ, csak elgondolkozunk azon, hogy narratív szemszögből mit jelent az emberiség számára Quintus Pontius Pilatus, aki talán még mindig a Holdon várja a találkozást a Megváltóval.
Hiábavaló húsvéti remények
Nagypénteken emlékezünk meg Jézus Krisztus szenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, várva a közelgő húsvéti feltámadást, mert tudjuk, nem a halálé az utolsó szó. A böjt utolsó napjai ezek, kicsit számot is vethetünk magunkkal, hogy mennyire sikerült az önmegtartóztatás és remélhetőleg nem ugyanazzal a mohó vággyal vetjük bele magunkat az élet habzsolásba, mint a nagyböjt előtti időszakban. De mi van azokkal, akik ezeket a böjti heteket is túlpörögve, mindenhonnan két kézzel markolva, áskálódva, esetleg hazaárulással töltötték? Ők vajon újabb lapáttal rátesznek majd húsvét után az eddigi teljesítményükre? Nekik mi a húsvéti üzenetük és bánják-e bűneiket?
Németországban ezért már ülnél
Úgy ragaszkodik az ellenzék a forgatókönyvéhez, mintha valami egyedi érték vagy legalább kasszasiker lenne, pedig egyik sem. Na, jó, kasszasiker még csak-csak, hiszen 2010-ban, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is profin húztak le jelentős pénzeket a nyugati szponzoraiktól zéró teljesítményre. A forgatókönyv viszont mindig újraindul: megint forradalmat hirdetnek, rettegnek a gyülekezési meg véleményszabadságért és az a generáció fenyegetőzik, amely amúgy azt sem tudja, hogy miért tüntet, azon túl, hogy unatkozik. Fejben viszont már jóval előbbre járnak, lengetik az önsajnáltató poloskás tábláikat, miközben építenék a szeretetországot a fidkányokkal és birkákkal – ahogy ők nevezik a dehumanizált ellenségeiket. És ez nem vicc! A messiás úr börtönbe küldené, aki viccelni merészel ezzel, illetve még inkább az ő méltóságos személyével. Ehhez ráadásul mintát is kapott: a németek mindig ugrásra, pusztításra, rablógyilkolásra készek, ha valahol a humort kell elfojtani.
Az ég szerelmére, fel ne adjátok!
Úgy néz ki, tüntetés-szezon van. A Hadházy-Momentum csapat hetek óta tombol az utcákon. Pontosabban hetente egyszer tombolnak egyet, hétről hétre megfeleződő létszámban. Hidakat foglalnak el, egyre nehezebben és egyre kevesebbet. Csak egy apró megjegyzés: amikor legutóbb már nem voltak elegen ahhoz, hogy négy hidat elfoglaljanak, vajon nem kellett volna lejjebb adni az ambíciókból? És csak egyet elfoglalni, ahol ezáltal legalább úgy tűnhetett volna, hogy sokan vannak és erősek? De nem, ők csak „győzelem vagy halál” dichotómiában tudnak gondolkodni – és halál lett a vége.
Hitványság + irigység = forradalmi vergődés
Van az a felfoghatatlan, bár cseppet sem meglepő jelenség, amikor a belpesti progresszívnek semmittevés közben, a háromezer forintos kávéját szürcsölve, SZJA-mentesen épp nem jut semmi különös az eszébe, a madárcsicsergés nem köti le, a jövőbeli terveire pedig épp nem emlékszik, ezért inkább kinyilvánítja, hogy “Orbán egy geci”, meg “Fuck NER”. Amellett, hogy mélyen megvetjük ezt a fajta fantáziátlanságot, közben töprengve vakargatjuk is a fejünket, hogy vajon miért. Ezen kívül azt sem értjük, amikor a hídfoglaló fiatalok a több százezres új iPhone-okkal posztoltak arról, hogy mennyire szar az életük. De hasonlóan érthetetlen, amikor valaki nagyon lázad az ellen a rendszer ellen, ami amúgy épp nemrég biztosította neki a CSOK-ot, a babavárót, a kedvezményes hitelt, meg a tucatnyi más támogatást, amivel egyébként élt is, de ennek ellenére minden erejével el akarja hinni a 444-nek, hogy csak azért van neki lakása, meg kap magasabb fizetést, mert ezt az Orbán lop. Vagy valami ilyesmi. De persze nagyon is érthető, hogy miről van szó, ez a sok forradalmi jóeNber és igazságharcos a legpusztítóbb és leghitványabb emberi érzés áldozatává vált. Ez pedig az irigység.
Próbálkozások egy polgárháború kierőszakolásáért
Szabadság, testvériség, egyenlőség. Ez a hármas, ami biztosítja a szólás-és sajtószabadságot, a szabad választást, a szuverenitást, a független bíróságot, a jogegyenlőséget, azaz a jogállamot. Mi kell ennél több? Igaz, testvériség nincs. Az csak kivételes és ritka pillanatokban fordul elő, mint nálunk például az 1956-os forradalom-és szabadságharc idején. Mert az volt az igazi, kommunista diktatúra.
Mégsem hordja minden EP-képviselő tarsolyában a marsallbotot
Beleégett a retinámba az az elképesztően bamba és ostoba ábrázat, amit Kollár Kingának sikerült vágnia, amikor Móna Márk próbálta kérdezni azokról a kevéssé jól sikerült mondatairól Brüsszelben. A szerencsétlen asszony tényleg nem érti, hogy mi folyik körülötte.
Dollár, Kinga
Ahogy a magát feketének maszkírozó Robert Downey Jr. egy kevésbé PC világban azzal a bölcsességgel eresztette útjára Adam Sandlert, hogy "soha ne nyomd fullba a kretént", úgy mi is próbáljuk ezzel a jótanáccsal ellátni az ellenzéket, akik 15 éve nem hallgatnak erre. De kit érdekel, hogy miket beszél a Kollár, amíg Brüsszelből tovább gurul a dollár?Ajánljuk még