Pesti Srácok

Vezércikk

Hogyan lesz béke Ukrajnában?

SSSzalai Szilárd Vezércikk február 22.
Most, hogy e sorok írásának pillanatában a világpolitika egy olyan kegyelmi pillanatában vagyunk, amikor néhányaknak eszükbe jut használni a józan eszüket, és az orosz-ukrán háború inkább halad a békeszerződés irányába, mintsem a harmadik világháború felé, érdemes megvizsgálni, hogy milyen túlélési stratégiákat választhat Ukrajna az elkövetkező évtizedekre. Arról ugyanis az elmúlt 3 év és az orosz hadsereg már "gondoskodott", hogy Ukrajna semmiképp ne tudjon érdemi ellenállást produkálni egy esetleges későbbi háborúban, vagyis a húsdaráló-vérszivattyú stratégiai tengelyről valamely más irányba kell elmozdulni. És nagyon úgy néz ki, hogy ez az irány nem a NATO lesz. Legalábbis nem úgy, ahogy gondolnánk.

A hajléktalanok maradhatnak, a büféknek menniük kell a budapesti aluljárókból

Vezércikk február 21.
Az utóbbi időben ismét felerősödtek a budapesti bénázás és rosszindulat nagymesterei, hiszen Karácsony Gergelyék nem tűrik, ha csak Magyar Péter viszi a prímet károkozásban. A főváros baloldali vezetése szeret bekerülni a hírekbe, de a jó cselekedetek és korszakalkotó ötletek továbbra is váratnak magukra. Akarat és tudás nélkül ez nem is nagyon megy. De az aljasság legalább szívből jön, amelyet bizonyít a legutóbbi hatalmas tervük is, amely alapján kitiltanák a budapesti aluljárókból a vendéglátóegységeket, így a pékségek, gyrososok, hamburgerezők is mehetnének a fenébe. Ilyen ez a baloldali szívjóság.

Nehezen érti meg az Európai Unió, hogy a rossz oldalon fejezi be a háborút

Vezércikk február 19.
Akik szó szerint vették a háború egy nap alatt való befejezéséről szóló Trump-ígéretet, azokat fogja még érni más meglepetés is, ám egyértelműen látszik, hogy az új elnök rendesen hozzálátott a feladathoz. Még csak egy hónapja van hivatalban, és máris beizzította a diplomáciát ez ügyben. Komolyan gondolta tehát, hogy véget akar vetni a háborúnak, amelyről az orosz dezinformációkkal szemben álló uniós igazmondó sajtó sokáig még azt is bőszen tagadta, hogy az amerikaiak háborúja lenne. Ehhez képest most a tökkelütött Európai Unió azt kapja jutalmul, hogy oda se ültetik a tárgyalóasztalhoz.

A 444-es Ács Danika új szintre emelte a nemzetárulást – Vajon ezek ilyenkor mit érezhetnek?

Jeszenszky Zsolt Vezércikk február 18.
Mert amikor a drogozást népszerűsítik, és kreálnak mögé valami pszeudo-intellektuális bullshitet, olyankor talán Konrád György örököseinek érezhetik magukat. Kétes dicsőség, de OK, ízlések és pofonok. Amikor viszont gátlástalanul nemzetet, hazát árulnak, és ehhez tolják a hazugságcunamit (vagy tán ők maguk is elhiszik a fals narratíváikat?), olyankor vajon Károlyi Mihály a példakép? Végül is, ha azt nézzük, hogy valaki degenerált létére, önmaga hatása alá kerülve, több polccal magasabbról befolyásolhatta a magyar emberek életét, mint amire a geopolitikai felfogó- és átlátóképessége determinálta volna, akkor a USAID-pénzeken kitartott magyarországi „függetlenobjektív sajtó” (FOS) firkászai láthatóan méltó örökösei a buta és kártékony grófnak.

Nem azt tanítjuk a gyerekeinknek, hogy mi ellen kell lenni, és mit kell utálni

Dezse Balázs Vezércikk február 17.
A szülők a gyerekeikről szeretnek beszélni. Ezért kérem a kedves olvasót, ne kövezzen meg, ha én is részben így teszek, de ígérem, nem végig, meg nem ez lesz a fókusz. Mindenesetre ezzel kezdem: mit szeret az ember tanítani a gyerekének? Hát azt, hogy valamiért éljen, hogy valamit szeressen, hogy valamiben jó legyen, nem? Legyen valami, amiben hisz, legyen valami, amiben kiváló, legyen valami, amiért harcol és él. Arról viszont nem beszélünk soha, hogy miért halna meg, mit utál, mi ellen van, vagy hogy mit/kit “lökne a Dunába”. Mert élni valamiért… lenni valamiért sokkal nagyobb dicsőség. Így ember az ember. Az életet szeretjük, és nem a pusztítást. És ez talán az első fundamentális ok, amiért nem szabad a “minden ellen harcoló”, meg a “mindenszarista” baloldalban gondolkodni. És résen is kell lenni, mert mindenki a “valamiért” látszatába bújtatja a Sátánt.

A bolsevista terror fokozódik – Kommunista bűnök (III.rész)

Stefka István Magyar ugar február 16.
Az ÁVO-ból ÁVH, Államvédelmi Hatóság lesz, amely a magyarországi kommunista pártállami diktatúra magánhadseregeként működik 1948 és 1956 között. Feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme volt. Ténylegesen Rákosi Mátyás pártfőtitkár által mozgatott szervezet volt az állampárton belüli hatalmi küzdelmek részese, és a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt.

Ha értelmetlenül és fogcsikorgatva gyűlölsz, azzal nem Szeretetországot építesz, csak a jövődet teszed tönkre

Vezércikk február 14.
Tényleg ideje alaposan mérleget vonni az elmúlt egy esztendőről. Sokan, sokféleképpen megtették már ezt, de talán érdemes mindenki számára újból egy hatalmas felkiáltójelet az égre rajzolni, mert ugyan fontos eszközünk a cinizmus, szarkazmus és a fekete humor, de időnként muszáj komolynak és egyértelműnek lennünk. Magyar Péter esetében ez hatványozottan igaz, hiszen az az őrület, amit a magyar emberekre szabadított, sajnos rettenetes korok emlékét idézi meg. Ennek gátat szabni közös felelősségünk.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy Trump AfD dominanciájú kormányt akar Németországban

BBBálint Botond Vezércikk február 13.
A német választások mindig európai jelentőségűek, utoljára hála istennek és sajnos, 1933-ban volt világpolitikai jelentősége annak, hogy ki jut hatalomra a német birodalomban. A sors fura fintora, hogy 2025-ben egy soha nem látottan gyengélkedő és ugyan nem háborús vereségtől, de azért romokban heverő Németország hatalmi viszonyai lesznek újra jelentősek a világ számára.

Gulyás Márton már megint kicsinált egy ellenzéki politikust

BBBálint Botond Vezércikk február 12.
Magyar Péter tegnap esti Partizán interjúja nem sok újdonsággal szolgált azoknak, akik igazán kemény, politikailag értékelhető kérdéseket vártak Gulyás Mártontól, és tartalmas, értelmes válaszokat Magyar Pétertől. Egyik sem következett be, Gulyás magához képest igyekezett azért kedves lenni, de nem rajta múlott, hogy Magyar Péternek nem sikerült értékelhető produkciót bemutatnia.

Velünk fizettették a saját hobbijukat

Vezércikk február 12.
Bármennyire kellemetlen, be kell ismernünk, hogy hülyére lettünk véve. Persze éreztük, sejtettük, hogy kell még lennie pénznek, hiszen a szerkesztőségenként és ügynökistállónként jutó, évi pár vagy tizen-huszonpár millió forintból nem lehet úgy élni, ahogy ezek az emberek ott élnek. Nem voltak azonban bizonyítékaink, sem adataink, így jobb híján belemerültünk a sorosozásba. Soros világalapítványa volt a rendszer egyetlen fű feletti része, és a tőzsdespekuláns máig szent tehén, akire képtelenség elmarasztaló véleményt olvasni a függetlenobjektív sajtóban. Ő aztán végképp tudja, hogy a gazdag embernek azért van sok pénze, mert nem adja oda másoknak. Most már azt is tudjuk, kiknek a pénzéből éltek hosszú évek óta a sorosista bérfirkászok, civilbe öltöztetett politikai ügynökök, társadalommérnökök: az amerikai és az európai adófizetők pénzéből.

A taco és a tikka masala meg tudták csinálni – a migránsoktól is elvárható lenne

Dezse Balázs Vezércikk február 10.
Rettenetesen ostobák a baloldaliak. Fingjuk sincs, hogy mi az az epazote vagy a masa harina, de állítják, hogy nagyon fognak nekik hiányozni a mexikói ételek azután, hogy Trump az illegális migránsok kitoloncolásába kezdett. Sőt, megtiltanák a Trump-szavazóknak, hogy mexikói ételeket egyenek. A helyzet az, hogy amit az amerikaiak esznek, annak csak nagyon kevés köze van a mexikói konyhához, mert ezek az ételek – a határon átszökdösőkkel meg drogcsempészekkel ellentétben – asszimilálódtak az amerikai ízléshez, illetve kénytelenek voltak alkalmazkodni, ha túl akartak élni. Szóval a tacónak sikerült amerikaivá válnia, ahogy a gyros is magyar lett, amit a belpestiek a körúton beb@szva esznek hajnali kettőkor. És akkor miért is nem várható el a migránsoktól is, hogy alkalmazkodjanak, és hogy beolvadjanak a befogadó ország kultúrájába? Vagy legalább az, hogy megpróbáljanak papírokkal, legálisan megérkezni?

Szegény kis placek találkozása a diplomáciával és a kapitalizmussal

Ambrózy Áron Vezércikk február 9.
Finoman szólva is lehetetlen helyzetbe lavírozta magát a Főváros: még a rákosrendezői terület megvásárlására se biztos, hogy lesz forrása, de annak fejlesztésére, hogy ott megvalósítsák álmaikat, arra biztos nem. Az ok roppant prózai: az ingatlanfejlesztés nem így működik, pláne nem ekkora léptékben. Karigeri és a kis csipetcsapata most tanulmányozhatja, hogyan működik a diplomácia és a kapitalizmus.

Jogállamisági jegyzék Brüsszelnek

SSSzalai Szilárd Vezércikk február 8.
Miután az International Transparency(a) nevében évtizedekig szponzorálták olyan szervezetek Közép-Kelet-Európa uniós tagállamainak, illetve tagjelölt státuszú országainak politikáját olyan láthatatlan hálózatok, amelyek semmilyen demokratikus felhatalmazással nem rendelkeztek, helyénvalónak látjuk, hogy súlyos aggodalmainkat fejezzük ki a demokratikus intézmények látványos erodálása, az átlátható finanszírozás elvének figyelmen kívül hagyása, valamint a jogállamiság szisztematikus és folytatólagos leépítése miatt. A brüsszeli uniós kormányzatnak ezért az alábbi pontokat javasoljuk megfontolásra a morálszankciók elkerülése végett. Ha már pénzt nem tudunk megvonni, hiszen azt úgyis láthatatlan hálózatok csorgatják a különböző "demokratikus" intézményeknek.

Elérkezett az idő, amikor tettekkel kell védeni a kereszténységet

Vezércikk február 7.
Donald Trumpról sokszor elhangzik, hogy keményen megmondja a magáét, aztán sokan azt mondják, lehet, hogy a jövőben nem is lesz belőle semmi. A másodszorra megválasztott amerikai elnök azonban beiktatását követően kis túlzással már most aktívabb volt, mint a demokrata kormányzat négy év alatt, akik csupán a rombolásban jeleskedtek. Trump a szavakat gyorsan tettekre váltotta és váltja, hiszen például ugyan erősödik a kereszténység melletti kiállás, tenni azonban egészen más dolog, mint mellet döngetni. A régi-új republikánus elnök azonban nem húzta az időt ebben a kérdéskörben sem, most a keresztények védelmét jelentette be, és itt a szavakon túl már a tettek beszélnek.

Előállhat-e olyan helyzet, amikor Ukrajna nagyobb veszélyt jelent ránk, mint Oroszország? Hogyne, már elő is állt!

BBBálint Botond Vezércikk február 6.
Az orosz-ukrán háború is egy olyan téma, amiről nem sikerült értelmes beszélgetést folytatni a politikai ellenfeleinkkel. Ennek nem az a természetes tény volt az oka, hogy nagyon keveset tudunk a keleten folyó háború technikai hátteréről és a jelenlegi háborús technológiákról, hanem az, hogy még egy elvileg az ideológiáktól könnyen leválasztható kérdésben sem sikerült semmiféle értékmentességre vonatkozó közös nevezőt létrehoznunk.

Észrevétlenül nyomorgó gyerekek

Vezércikk február 6.
A gyerekek biztonságáért és jólétéért aggódás fontos pillére a progresszív gondolkodásnak – amennyiben másokat lehet hibáztatni a gyerekek szenvedéséért. Láttuk, micsoda felindulásokat vált ki belőlük, amikor a Földközi-tenger vize a partra sodorja egy menekült szír kisfiú holttestét, amikor megrázó képsorok érkeznek sebesült palesztin gyerekekről, vagy amikor csonttá soványodott vagy beteg afrikai gyerekek képét látják. Az összes többi esetben azonban úgy tűnik, hogy a gyerekek messze nem olyan fontosak számukra – a magzatoktól kezdve, egészen a nagyokig.

A Political Capital tudományosan kimutatta, hogy a magyarok a leghülyébbek a régióban (is) és ezért szavaznak a Fideszre és hisznek a Fekete Kézben

BBBálint Botond Vezércikk február 5.
Annak idején Kampis Györgytől (nem baj ha nem tetszik tudni, hogy kicsoda) hallottam először arról, kb, 25 évvel ezelőtt, hogy a kreacionista (nem cionista) weboldalak tudományosnak álcázzák magukat és egészen le kell ásni a mélyükre, hogy kiderüljön, teljesen komolyan veszik azokat az érveket amelyekkel cáfolni, látszólag hatékonyan támadni lehet az evolucionisták állításai, érveit.