Vezércikk
Van mire szerénynek lennünk
A választások értékelése nálam sokkal okosabb emberek dolga. Amit azonnal és könnyűszerrel megállapíthatunk, az három dolog: győztünk, a Tisza párt remekül szerepelt, baloldal meg nincs. Még több munka és még nagyobb alázat!
Akármerre is nézünk egész Európában, akár jobb-, akár baloldalon szeretnének így veszíteni, mint ahogy a Fidesz kikapott a vasárnapi választásokon. Mégis érdemes egy-két tanulságot levonni az eredményekből. Magyar írók, költők, művészek a háborúk ellen (II. rész)
A Nagy Háború után a következő háborúval, a II. világháborúval folytatom, mert az 1918 után is közöttünk maradt. Ezt Szabó Dezső már 1934-ben így fogalmazta meg, Az egész látóhatár című tanulmány gyűjteményében: „...A világháború, mely nem döglött meg 1918 összeomló lövészárkaiban. Hanem ott van mindenkiben, bennem és benned, ott van minden harapásra ránduló szájban, minden felcsapdázott gondolatban, a gazdasági élet gigászi gazságaiban s a politikai gengszterek éhes iramában.” Olyan lassan főzik ezt az eszkalációs békát, a végén még elmarad a világháború
A nyugati felajánlások többsége csak meleg levegő, ami lendületesen kijött a politikusok száján, és ez így van jól. Majd valaki az ukránokat is világosítsa fel arról, hogy el kellett volna olvasni az apróbetűt a Cetelem-szerződés alján! Az Öszvér, avagy Magyar Péter, aki Márki-Zaynál sokkal Trumpabb
Szoktam mondani, hogy Isaac Asimov a huszadik század második felében mindent megírt, ami a huszonegyedik elejétől kezdve történni fog a világon. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy kirajzik-e majd az emberiség az űrbe, létrejön-e a Trantor (ezeket ő is évezredes távlatokba tette), de egyelőre az irányok tökéletesen stimmelnek. Lehetne jobb, lehetne rosszabb, ez a választás sem oldotta meg a problémáinkat, de azért nyertünk
A politika sosem jut nyugvópontra, sosem mutat utat kifelé a korábbi, szívünknek nem kedves választói döntésekből következő válságokból, és nem korrigálja a politikai ellenfeleink őrültségeit sem. Győztünk, tulajdonképpen nagyon győztünk, de nem okosabbak és becsületesebbek váltották le a régi ellenzéket. Ne legyünk telhetetlenek. Karácsony például hiába nyert, igazából nagyot vesztett.
Európai Star Wars, avagy reménykedjünk, hogy a következő már jobban sikerül
Egy-egy európai választás sokban nem különbözik a Csillagok háborúja filmes-sorozatos univerzumától. Mindig reménykedünk, hogy a következő már jól fog sikerülni, de legalábbis nem lesz totális kudarc, nem törik össze álmainkat, nem gyalázzák meg gyermekkorunkat. És végül a kicsinek is örülünk. Azért jó lenne, ha az ellenzéki oldalon is lennének komoly pártok!
Én igazán nem tudom, hogy egy magát komoly embernek gondoló ellenzéki szavazó az EP-választáson és számtalan önkormányzatban, illetve a vármegyei listákon kire is szavazhat? A Tisza párt csak annak opció, aki nem kalkulál racionálisan a szavazatával, aki nincs tisztában azzal, sem helyben, sem országosan, hogy milyen tragikus következményei is lehetnek egy érzelmi szavazásnak, ha túl sokan hallgatnak a Magyarországot szörnyű helynek beállító, gyakorlatilag 1945 óta folyamatos "haladó", hol kommunista, hol liberális propagandára. Nehéz szívvel, tiszta ésszel – A mai választás eredményét a bőrünkön fogjuk érezni
Sok minden eldől a mai napon. A nemzeti körhöz tartozó választók mégis könnyű helyzetben vannak: az európai politikában szavazatunkkal piros lapot mutathatunk fel a háborúra készülődő, felsőbbrendűségi tudatában a normalitás hangját meghallni képtelen nyugati politikai elitnek, itthon pedig megerősíthetjük polgármestereinket, képviselőinket, vagy éppen revánsot vehetünk a 2019-es balos győzteseken. Végül is itt is, ott is ugyanaz a tét: nyugodt építkezés vs. káosz és pusztulás. A mai választás valódi jelentőségét nem az urnák zárása után, hanem a következő hónapokban fogjuk átérezni. Csak magunkért harcolunk, senki másért
Persze, ezerszer és mindig elmondjuk, hogy minden egyes, de tényleg minden egyes választás mennyire komoly fontossággal bír. És persze hajlamosak vagyunk arra is, hogy nemcsak ezt mondjuk el az adott választás kapcsán, de azt is, hogy minden belpolitikai vagy akár világpolitikai folyamatot befolyásolni képes. Kicsit már el is koptatták ezeket a fogalmakat, nem igaz? Elegünk van a brüsszeli mészárszékből irányított háborús pszichózisból!
Háború. Egy szó, amelyben ott rejlik az emberiség legsötétebb óráinak visszhangja. A csataterek véráztatta földje, a bombák robbanása, az ártatlanok kétségbeesett sikolya – ezek az emlékek nem csupán a történelem lapjain élnek, hanem minden emberi szív mélyén is. Miért van szükségünk arra, hogy újra és újra szembesüljünk ezekkel a borzalmakkal? Miért nem választhatjuk inkább a béke útját, ami reményt és jövőt ad mindannyiunknak? Mit szól ehhez egy tinédzser? Kell a twist, kell a twist!
Azt hiszem, nem vagyok egyedül vele, hogy még most is pörögnek a fejemben a Hungária-dalok, megalapozva az átlagosnál jobb hangulatot. Sőt, szerintem tízezrek vannak így ezzel az országban a szombati koncert óta. Ez pedig azt jelenti, hogy működik a dolog, sőt betölti a küldetését. Hetvenes zenészeknél természetesen nem ugyanaz az energiaszint, mint fénykorukban, de nem baj, mert ez a koncert nemcsak nosztalgiabulinak volt jó, hanem önmagában, buliként is megállta a helyét. Becsüljük meg a Hungáriát, mert a szórakoztatás képessége nagyon fontos dolog! És olyan jókedvet kívánok a mai tizenéveseknek, mint amilyet ez a zenekar negyvenvalahány évvel ezelőtt csinált az akkoriaknak!
Ferenc pápa őszinteségi rohama
Kisebb balhé bontakozott ki Ferenc pápa mondatai – pontosabban egy konkrét mondata kapcsán, amit persze a Vatikán azóta megpróbál tompítani. „Túl sok a buzerancia a fiatal papnövendékek körében” – így hangzott a mondat a pápa kb. egy héttel ezelőtti, a katolikus püspököknek tartott beszédében. A Daily Telegraph megszerezte az eredeti olasz szöveget, amiben állítólag pontosan így fogalmazott. Magyar Péter az önkormányzati választásokon is rendesen kicsinálhatja a régi ellenzéket
Az ellenzéket sajtóstól, értelmiségistől, Magyar Péterestől sokkolta a Békemenet. Mondjuk már előtte sem voltak túl jól, a közvélemény-kutatások szerint az ellenzék méretes zakókkal tarkított történetének legnagyobb buktájára készülődhet. És nem csak a Fidesztől fognak kikapni, hanem a régi ellenzéki pártok az alsóházi rangvesztőn a Magyar Péter messiás jellegű képződménytől is. Az EU-nak nagy az étvágya, de rossz az emésztése – Gyógyítsuk meg a beteget!
Eredetileg az Orosz Birodalomról állították fel a címben szereplő tézist. Hatalmas volt az étvágya, összeomlásáig egymás után nyelte el szomszédait. Terjeszkedésének irányát a japán birodalmi zászló ihlette, minden irányba megindultak, amikor csak tehették. De rendesen megemészteni, integrálni a legritkább esetben sikerült a szerzeményeket, nem véletlenül esett szét a birodalom, később meg a Szovjetunió. Az Európai Unió egészen hasonló történelmi ösvényen halad, de van lehetőségünk irányt váltani. Magyarország és a magyar nép egyetlen háborúban sem kíván többé részt venni
Ki gondolta volna, hogy ennyien nem tudják megkülönböztetni a háborút a békétől? Ki gondolta volna, hogy ennyien unják a "békeidőket"? Az embernek, nyilván kínjában, olyan mondatok idéződnek fel az emlékezetében, hogy "Fokozódik a Békeharc!" és hasonlók. De azt még a kommunisták Országos Béketanácsának is elhittük, hogy tényleg nem akarnak háborút még ők sem. Onnan tudjuk ezt, hogy még a Szovjetunió sem támadta meg Európát. Szerette volna, lehet, hogy megelőzték a németek, de még a szovjetek is reálisan mérték fel a saját erejüket. Vajon most Európa vezetői mennyire reálisan mérik fel az általuk "félrevezetett" szövetségeik katonai és gazdasági lehetőségeit? Ki sem látszanak a baloldali kerületek a botrányokból
Ha sorra akarjuk venni a baloldali politikusok, polgármesterjelöltek, európai parlamenti képviselőjelöltek súlyos, sokszor bűncselekménygyanús botrányait, akkor szinte végtelen lesz a sor. A mindig erkölcsi magaslatról prédikáló politikusokat és médiamunkásokat az a tény nem zavarja, hogy ha csak a fővárosban maradunk, szinte minden baloldali kerületre jut egy korrupciós ügy miatti nyomozás, vagy egy gigabotrány. Most ezekből szemezgettem. Jogállamisági problémák ott vannak, ahol nem a baloldal dönt
Látom, ahogy most fennen ünneplik balosok azt, hogy a Tusk vezette Lengyelország ellen az Európai Unió befejezte a jogállamisági eljárást. Mármint, ha minden igaz, akkor a bizottság arról döntött, hogy immár semmilyen jogállamiságot érintő probléma sem maradt a lengyeleknél, piff, ez ennyi volt, nincs ott semmi néznivaló, lehet szépen újabb problémát találni. És miközben a balosok kárörvendését nézzük, mármint ami Magyarországot illeti, érdemes elgondolkozni valamin: ha van helyzet és állapot, ami azt bizonyítja, hogy mindez tisztán politikai indíttatású támadás, akkor az pontosan ez. Wollt ihr den totalen Megváltozás?
A gyerekek megrontása iránti vonzódás, illetve ennek a társadalmi beágyazottsága, elfogadottsága aggasztó módon körüllengi a germán világot. A '80-as évek második felére úgy tűnhetett, hogy a civilizáció kerekedik felül, de mára látszik, hogy ez csak illúzió, illetve átmeneti állapot volt. Németországban felfedezték a woke és a népi hagyomány közös metszetét – az eredmény a pedofil tartalmak birtoklásának átminősítése bűncselekményből szabálysértéssé. Belgák márpedig nincsenek, avagy a csepeli tékozló fiú
Tanulságos a végkifejlet, hogy Borbély Lénárd, Csepel egykor Fidesz–KDNP-s polgármestere hogyan érkezett meg a maga Spinoza Házába. Hiszen csodák és belgák nincsenek. A jobboldal feltörekvő, lázadó üstököse mára szimpla eszközzé vált a baloldal markában, választási alakulatát is Karácsony Gergely és Jakab Péter korábbi hadaiból, illetve üzletfelei közül verbuválta össze. Ennek ellenére Borbély Lénárd új pártja a „kereszténydemokrata, polgári értékek megőrzését és képviseletét” tűzte ki célul az alapító okiratában. Dávid Ibolya, Vona Gábor, Márki-Zay Péter, vagy éppen Magyar Péter óta nagyon is ismerős ez a recept... Magyar írók, költők, művészek a háborúk ellen
Mitől működik Magyar Péter?
Adódik a könnyű válasz: attól, hogy tolják bele a lóvét. Persze, ezt a vándorcirkuszt nyilvánvalóan finanszírozni kell, és nyilvánvalóan nem a családi malacperselyt törték fel hozzá, bármennyire is hazudta ezt korábban. Kit küldene az orosz frontra egy Dobrev Klára?
Koromból adódóan a következő Nagy Háborúban magam is erősen valószínű, hogy sorköteles lennék. A milliókat felőrlő mészárszéken vágóállatnak lenni úgy egyébként sem túl vonzó perspektíva, de ha vetünk egy pillantást a háborús pszichózist gerjesztő dilettáns nyugati vezetőkre, még nyugtalanabbul hajtogatja az ember a Zelenszkij-gyakorlót. Nagyon kedves dolog tehát, hogy a hadkötelezettségből már kinőtt emberek aggódnak a fiatalságért amiatt, mert vérszivattyúba küldenék őket olyanok, akik nemcsak már, de vélhetően soha nem is voltak alkalmasak katonai szolgálatra. De most nézzük meg egy kicsit közelebbről is, miért üvöltöznek Szijjártó Péterrel a külügyi tanácsban, hogy dobjuk oda a magyar fiatalokat a hírhedten jól védhető folyóközi síkságra. Mit tegyünk, ha a NATO csapatokat küld Ukrajnába és kitör a nagy háború?
Ezt a kérdést sajnos úgy is fel lehet tenni, mit csináljon Magyarország, ha a NATO államainak többsége, a jogi helyzettől függetlenül, de facto belép az ukránok oldalán a háborúba? Az, hogy ez a kérdés, az összes többi háborúhoz szükséges lépéshez hasonlóan (sorkötelezettség, az Ukrajnával határos országok aktív légvédelmi zónájának kiterjesztése és orosz eszközök lelövése Ukrajna felett, stb.), folyamatosan szerepel a nyugati politikusok nyilatkozataiban, azt mutatja, hogy az ukránok már nem bírják sokáig segítség nélkül.